Save my life

304 7 2
                                    

FIGYELEM EXTRÉM HOSSZÚ RÉSZ! 

Ana Benson

Beültem Lando mellé és szinte mintha egy számomra ismeretlen világba kerültem volna. Az az autó olyan mintha az űrből jött volna, persze jó értelemben. Nem is tudom mikor láttam ehhez hasonlót, emlékezetem szerint soha. Sokáig tanulmányozhattam a kocsit, amit valószínüleg a fiú is észrevett ezért elég értetlenül nézett rám.

- Minden okés?  kérdezte.

- Ohh persze, csak ez nekem olyan furcsa. 

- Hát jah nekem is, legutóbb mikor ezt a kocsit vezettem elküldtél a francba. Apropó nem azt mondtad, hogy előbb szállnál fel a buszra mint, hogy beszállj ebbe a kocsiba? Emlékeztetett vissza az első találkozásunkra.

- Ahj Norris! Azt te se gondolhattad komolyan! Akkor találkozunk először. 

- Első találkozáshoz képest én elég komolyan gondoltam. A szívemre is vettem. Dobta a kezeit a szívére.

- Ó ha tudnád, mikor először megláttalak mennyire beléd es... -ne ne ne ne ne ezt komolyan kimondtam hangosan?!

A fiú felém kapta a fejét amin a meglepődés jobban nem is tükröződhetett volna. Éppen csak egy pillanatra ért össze a tekintetünk, de a kijelentésem és a fiú reakciója annyira zavarba hozott,  hogy el tudtam volna süllyedni az ülésben. A fejem vörösségben úszott, mint egy karácsonyfa égő és, ha kellett volna, már pedig kellett volna egy szót is szólnom csak még rosszabbra fordítottam volna a helyzetet.

Percekig szótlanul mentünk az autópályán míg a fiú meg nem törte a csendet.

- Szóóvalll. Akkor Míráék mikor jönnek haza? 

- Csak este 11 felé. Válaszoltam megszeppenve ,miközben még mindig félelmetesen kínosan éreztem magamat, ahogy valószínüleg ő is.

Egy újabb percekig tartó némaság kerekedett körénk, míg nem újra meg nem szakította valami a csöndet. 

Négy hosszú rezzenés szűrődött ki a farzsebemből. Kivettem a telefonom és képernyőére vetettem egy pillantást és egy számomra ismeretlen szám fogadott a kijelzőn. Lando is figyelemmel kísérte a történéseket ezért amikor meglátta a számot egyből megszólalt.

- Vedd fel!

- De ki ez? Érdeklődtem.

- Csak vedd fel!

-Hola amigo!  Szólal meg a férfi a vonal túlsó végén.

- Bien día Carlito! Felelte a mellettem ülő majd miután én is rájöttem, hogy kivel is beszélünk köszöntem neki.

- Bocsi skacok, nem akartalak titeket zavarni, de ez most lehet, hogy fontos! Mondta Carlos.

- Na mondd, mi van? Feleltük szinte egyszerre.

- Voltatok mostanában a Social médián? Kérdezte a Spanyol.

- Nem, miért, kellett volna? 

- Nézzetek fel MOST AZONNAL! Utasított minket.

Elővettem Lando telefonját és felmentem az Instagrammjára. Ahogy beléptem rengeteg üzenet, jelölés és kép fogadott. Rámentem az első értesítésre amit amint megláttam majdnem kiesett a telefon a kezemből. 

Tudtam! Csak ennyit mondtam, de a mellettem ülő fiúnak is leesett, hogy valami baj van, ezért egyből bontotta is a vonalat.

- Kössz Carlos, hogy szóltál, majd még beszélünk. Monda majd lerakta a telefont.

On the right trackWhere stories live. Discover now