On the right track

Friends or Lovers?

Mikor az utolsó barátomat kikísértem a lakásomból, megcsörrent a telefonom. Gyorsan a képernyőre emelkedett a tekintetem és Lando nevét olvastam le róla. Felvettem a telefont majd beleszóltam.

- Mondjad, drágám! A barátaimat mindig így hívom és ez most sem volt másképp.

Épp belekezdett a mondtatába mikor a megszólalásomra egy enyhe megtorpanás hallatszódott a hangján.

- Neked is szia!? Csak szólni akartam, hogy holnap MTC (McLaren technology centre)-ben lesz egy találkozóm Zakkel, jó lenne ha oda tudnátok jönni 4-re.

- Persze megoldjuk. Ennyi?

- Hát igazából, igen.

- Akkor jó éjt Lando!

- Várj Ana van még valami.

- Mondjad!

- Hogyan telt a napod?

Ahogy a kérdését feltette egy halvány pír ült az arcomra.

- Háát elég zavaros volt és a tiéd?

- Úgyszintén, van kedved elmesélni? Szavai után egy újabb jól eső libabőr rázott meg.

- Elég hosszú lenne ezt most elmesélni.

- Van időm, meséld csak, kíváncsi vagyok.

Nem tudtam mire véljem ezt a hirtelen érdeklődését, de nem mondhattam neki nemet.

Így elmeséltem Ladonak a bolti incidenst Mírával, majd a vacsorát a srácokkal. Ő is sokat mesélt például arról, hogy a családja kutyájával Unoval milyen sok mindent szoktak csinálni beleértve amikor harcolnak és Lando áll vesztésre. Arról is mesélt, hogy a húgát ma elkísérte a lovardába és hogy milyen büszke volt rá. Egy pillanatra végigfutott a fejemben az a gondolat, hogy milyen jó lehet egy ha van egy nagyobbik testvéred aki büszke rád és mindenben támogat. Sokáig beszélgettünk miközben én bekuckoltam magam az ágyamba ami eléggé magával is ragadott.

Hisz a hosszas beszélgetés után arra keltem fel, hogy bealudtam hívás közben. Egy aprócska bűtudattal nyúltam a telefonom felé mely az ágyam melletti szőnyegen feküdt. Kicsit ijedten tudatosult bennem, hogy a telefon beszélgetésnek nincs még vége, az-az nem tettük le a telefont. Amint leesett, hogy mi is történt, egy rekedt reggeli hang szólt bele a telefonba.

- Jó reggelt Ana!

A kijelentésével egy gyenge bizsergés futott végig a testemen.

- Jó reggelt Lando!

- Hogy aludtál? Kérdezte a telefon másik végéről.

- Egész jól, és te?

- Én is, de elmondanád, hogy ez mégis hogy sikerült?

Egy halk kuncogást hallottam a fiútol amire én is mosolyra húztam a számat. Örülök, hogy senki nem látott miközben beszélgettem Landoval, hisz ha valakinek a tekintete rám terelődött volna, akkor azt mondták volna, hogy tuti ráestem a főzőlapra azért ilyen vörös a fejem.

- Ezt ne tőlem kérdezd, nevettem én is el magam miközben ránéztem az órára és tudatosult bennem, hogy már reggel 9 óra van ami azt jelenti, hogy fél óra múlva már Míránál kell lennem, hisz megígértem neki, hogy fél 10 re ott leszek nála és segítek összepakolni a bőröndjeit.

- Viszont, nekem most mennem kell. Montam a fiúnak.

- Nekem is Zak már vár! Válaszolta.

- Hát akkor szia Lando!

- Nem sokára újra találkozunk!

Ezzel a kijelentésével egy újabb hidegrázást okozott és letettük a telefont.

Érdekes érzésekkel lépdeltem ki a szobámból egészen a fürdőig. Lassan megnyitottam a vízet és alá álltam. Egy ideig csak folyattam magamra a vízet, miközben azon gondolkoztam, hogy még is mi lesz velem és Landoval, barátok leszünk, vagy annál több?

Épp kiszálltam a zuhany alól mikor rápillantottam az időre. Nem is kell mondanom elég nagy késésben voltam, így a felfogott vállig érő barna hajamat kienedtem majd gyorsan felöltöztem és egyből elindultam Mírához. 

Nagyon siettem, hogy ne késsek túl sokat így rendesen rátapostam a gázra.

...

Szóval itt van a kövi rész ( nem tudom hányadik) .

 Hamarosan jön a többi is,

Addig is...   X Kate B. <3