45.fejezet: Egyszer s mindenkorra

189 16 0
                                    

Letusoltam Harrynél es mivel nem volt ott pizsmám odaadta az egyik polóját es melegitőjét. Hozzá bújva aludtam el és keltem. Nagyon régen nem aludtam már fiúval és ez kifejezetten jó érzés volt. Bár Malfoy mellett más volt. Mind egy. Ami volt elmúlt. Szedd össze magad Sophie. Nem sírhatsz örökké utána. Még a végen azt hiszi, hogy még mindig szeretem.

Felvettem a tegnapi ruhám és Harryékkel mentem reggelizni.
-Tehát tartsátok magatokat a tervhez.-suttogta Fred amikor odaértünk.
-Milyen tervhez?-ültem le Gorge mellé. Sajnos Malfoyt találtam az asztal túloldalán.
-Szeretem Dracot.-mondta George.
-Mit mondott?-kérdezte Fred.
-Szeretem Dracot.-mondtam.
-Hogy mit mondott? Mond hangosabban nem hallani.-húzta az agyam Fred.
-SZERETEM DRACOT.-keltem ki magamból. Ezt most én tényleg kimondtam?
-Én is szeretlek.-vigyorodott el kajánul Malfoy.
-Nem jön be a kis játekotok. Nincs az az isten, hogy én Malfoyt szeressem.-megettem a reggelim és visszamentem a Pansyvel közös szobankba és átöltöztem. Mert mégsem kellene felvennem a tegnapi gönceimet.

Jó volt Harryvel egy kicsit kikapcsolódni. De még mindig csak baratok vagyunk. Talan jobb lenne ha ez így is maradna. Tudom, hogy Harry már nem érez irantam semmit. Ha bevallanám neki biztos tönkremenne a barátságunk. Cedric is régóta kerül. Malfoy megtiltotta neki, hogy a közelembe jöjjön.

Hétfő. Első óra bájitaltan. Hurrá. Ülhetek meginn Malfoy mellett. És két óran keresztül el kell viselnem. Már a teremben vagyok. Malfoy sehol. Kihasználom amíg nincs itt.
-Hiányoztam?-jött meg a nem kívánt személy.
-Nem.
-Na. Sophie. Ne csináld már. Egy kicsit biztos hiányoztam.
-Biztos hiányoztál a ribancaidnak de nekem nem.-végig elfordítottam a fejem csak, hogy ne kelljen a szemébe néznem.
-Ezt mond a szemembe.-megfogta az állam és az arcomat felé fordította. Belevéste a tekintetét az enyémbe.
-Ha ezt akarod. Nem hiányoztál! Most örülsz?
-Nem. Kiengesztelhetnél.
-Miattad szakítottam és még én engeszteljelek ki?
-Igen. Valahogy úgy.-kezembe adott egy cetlit.-Olvasd el.

Este 8 csillagvizsgáló

-És miből gondolod, hogy elmegyek?-flegmáztam.
-Mert szeretlek. És tudom, hogy te is szeretsz legbelül csak még magadnak sem vallod be.
-Akkor válaszolj egy egyszerű kérdésemre.
-Hallgatlak.
-Hány barátnőd volt miután szakítottunk?
-Sok.
-És engem is ugyanúgy hátba fogsz szúrni ha mégegy esélyt adok.
-Azért volt ennyi mert mindegyikben téged kerestelek. De rájöttem, hogy belöled csak egy van és, hogy mekkora egy barom vagyok.
-Ennyi időbe tartott rájönni? Gratulálok.-forditottam el ismét a fejem.
-De ugye azért eljösz este?
-Még edöntöm.
-Lapozzatok a 582. oldalra.-viharzott be apa a terembe és kezdetét vette a dupla bájitaltan.-Jövő héten vannak a vizsgák. Minden bájital receptet és jellemzőt tanuljanak meg mert azokat fogom egyértelműen számonkérni.-jelentette be apa a második óra végén.

-Milyen óra lesz?-szólt oda Malfoy.
-Tudod.-és azzal otthagytam. Mentem mágiatörténetre. Fujj de utálom azt a tantárgyat.

Bérve a terembe leültem a helyemre. Ami a legszomorúbb, hogy itt sem ülhettem el Malfoy mellől.
-Azért megmondhattad volna, hogy mágiatörténet lesz.
-Tudtad milyen óra lesz mert sajnálatos módon itt vagy. És fogadok egész órán zaklatni fogsz.
-Csak addig amíg újból magaménak tudhatlak.
-Megszüntem tiédnek lenni. Egyszer s mindenkorra. Úgyhogy arra várhatsz mert nem fog eljönni.
-Te meg megígérted, hogy sosem hagysz el mégis elhagytál.
-Nem csalsz meg, nem hagylak el. Ilyen egyszerü.
-Akkor tegyél nekem egy ígéretet. Hogy örökké az enyém leszel.
-Ravasz vagy. Nem.
-Sophie kérlek.
-Zavarod a magiatörténet sziesztámat. Legyél jógyerek és kelts fel óra végén.

A félvér hercegnő [ÁTÍRÁS ALATT]Waar verhalen tot leven komen. Ontdek het nu