A félvér hercegnő [ÁTÍRÁS ALATT]

41.fejezet: Végeztünk

Már kezdtem magamhoz térni. A szemem még csukva volt. Viszont éreztem, hogy valaki fogja a kezem. Kinyitottam a szemem és láttam a szöszit. Épp engem nézett. Megszorítottam a kezét ő meg megcsókolt.
-Tudod mennyire megijesztettél?
-Gondolom. De nem történt semmi.
-Ez neked semmi?
-Jól vagyok. Nincs semmi bajom. Menjünk.
-Itt maradsz.
-De mondom, hogy jól vagyok.
-Én meg, hogy megvárjuk amíg bejön Madam Pomfrey.-ahogy ezt kimondta megjelent a javasasszony.

-Felébredt kisasszony. Hogy érzi magát?
-Kifejezetten jól.
-Akkor nem látom akadályát, hogy elengedjem a gyengélkedőről. De előbb. Egye meg ezt a csokit.-adott a kezembe egy nem túl nagy táblával.

Gyorsan betömtem. Még mielőtt reágálni tudott volna megfogtam Draco kezét és vele együtt rohantam a szobánkba. Legalábbis csak oda terveztem amikor félúton megállított.
-Hova ilyen sietősen?-rántott magához és megcsókolt.
-A szobánkba.
-A szobánkba.-gondolkozott el.-Végülis van bennt ágy de én mást terveztem. Be kéne pótolnunk a Potter miatt elmaradt randinkat.-felvett a kezébe és rohant velem a helyszínre.

Letett a csillagvizsgáló előtt és bekötötte a szemem.
-Ez szükséges?
-Igen az.-megfogta a kezem és elkezdett húzni.
-Draco ha elesek valamiben...
-Nem fogsz.
-De ha mégis megütlek.
-Jajj. Nagyon félek.-nevetett.-most ide ülj le.-leültem és eloldozta a szememről a kötést. Tátva maradt a szám. Gyertyafényes vacsora. Kiakorúak vagyunk kit érdekel de legalabb van pia is.-Tetszik?
-Mikor nem tetszett nekem egy hely ahova elhoztál? Ezt is imádom.

Elkezdtünk enni amikor Draco az ajtóra meredt és nem vette le róla a szemét.
-Te meg mit nézel?-néztem én is az ajtóra ahol megláttam Pansyt.
-TE SZEMÉT!-kiáltotta a lány és odarohant Dracohoz.-AZT MONDTAD, HOGY MÁR NEM VAGY EGYÜTT VELE!
-Te meg miről beszélsz? Draco mi folyik itt?
-Egy szavát se hidd el.
-Egy szavam se hidje el? Igen? Akkor elmondom neked Sophie, hogy mi folyik itt. A pasid megfektetett. Utana meg azt mondta, hogy nem vagytok együtt, legyek a barátnője.
-Ez mikor történt?-néztem a fiúra aki csak lesütötte a szemét.
-Válaszra ne számíts tőle. Tegnap este.
-Tehát innen fúj a szél. Tegnap este csak azért engedtél el Harryékkel, hogy mással szeretkezz?!-keltem ki magamból én is.
-Sophie kérlek beszéljük meg.
-Nekünk nincs miről beszélnünk. És mostantól egy lánynak sem kell azt hazudnod, hogy együtt vagyunk mert végeztünk. Soha többé nem akarlak latni. Gyere Pansy.-mindketten kirongyoltunk és meg sem álltunk Pansy szobájáig.

-Hogy tehetett ilyet.-kezdtem sírni.
-Draco sosem volt az a hüséges típus. De ha olyan rég ismered ezt te is tudhattad.
-Draco nem azt az oldalát mutatta. Csak egy hülye pöcs semmi több.
-Egyet értek. Fogadok most az Astoria picsával enyeleg.
-Szerintem hanyagoljuk a témát. Nem bánnád ha itt aludnék nálad? Dracoval vagyok egy szobába de őt a hátam közepére nem kívánom.
-Persze. Akár át is cuccolhatsz. Nincs szobatársam úgyhogy a másik ágy és szekrény a tiéd lehet.
-Köszönöm Pansy.-öleltem át.
-Bármikor.
-Segítesz átcuccolni attól a gyökértől?
-Igen.

Elmentünk az 56. szobába ahova eddig voltam beosztva. Draco az ágyon feküdt. Szokás szerint összeverte a kezét. Most egyátalán nem fogalkoztam vele. Elkezdtem kipakolni a szekrényemből az utazóládamba.
-Te meg hova készülsz?-ült fel a szőke. Nem válaszoltam úgyhogy mögém jött megfogta a csípőm és belepuszilt a nyakamba. Kicsit sem izgatta, hogy ott van Pansy is. Megfordultam meg jó kedve volt. Muszáj volt azt a vigyort lehervasztanom az arcáról így jó erősen tökön rúgtam.-Á. Mi a büdös picsa?
-Nem vagyunk már együtt. Szálj le rólam!
-De én szeretlek.
-Én nem.
-De ne menj már el.
-Rászolgáltál. Nem egyszer fajdalmat okoztál és hagyjál már mert pakolnék.
-Nem mész innen sehova!
-Azt majd pont nem te mondod meg!-szólt közbe Pansy.

A pakolással nem végeztünk hamar mert Draco egyfolytába zavart. De vegül készen lettünk. Az utazóládammal boldogan hagytuk el a volt szobámat és az exemet.