O sorriso do diabo✞︎|Neymar Jr. FF ✓✓

63✨

Öt hónap elteltével:

Mint tegnap elött kiderült, kisfiunk lesz. Ney anyukája már hozott is neki egy NJR-ES body-t azzal a címszóval hogy Davi-nak is van ilyen felsője. Davi nagyon örült amikor megtudta hogy fiú tesója lesz, Lunának meg született a kis lánya, igazi kis tündér... Szőke fürtös haja van már most, nagyon világos barna bőrszinnel, és zöld szemekkel. Luci még mindig linkeskedik... Nem sokára talizok  Matteo-val, azt mondta megmutatja az új lakásat... Amúgy nagyon egy vándor legény mivel majdnem minden második hónapban költözik. Mivel kicsit sem nyilvános hogy várandós vagyok, ezért próbálom kerülni a feltűnést... Bő pólók stb.
- Furcsa az arcod! Olyan kis pufi.
Csípte meg az arcom mint az öreg asszonyok.
- ez fáj!
- milyen furcsa lenne ha terhes lennél... Nem tudlak úgy elképzelni...
Rá mosolyogtam a srácra aki elkomolyodott. - terhes vagy... ÚRISTEN TE TERHES VAAAGY!
Ugrott a nyakamba.
- exatamente!
- Had ném' a pocid!
Fel emeltem a bő pólóm a kosaras meg elkezdett a hasamnak gagyogni.

- Hiányoztál!
Tapasztottam össze az ajkaink.
- Te is nekem! Mizu? Hogy telt a napod?
- hát reggel elég szar volt mivel nem voltál itthon, aztán találkoztam Matteo-val az viszonylag jó volt, de a haza út valami borzalom...
- Miért nem mentél kocsival?
- Úgy nézek ki mint aki fér a kormányhoz?
- Szia Rencsike!
Puszilta meg a hasam, majd a csöpség ki nyomta a talpát.- Szeretlek titeket!
Csókolt meg. Végül el mesélte a délelőtti programjait, közbe a nappaliba vettük az irányt. A focista elterült én meg leültem vagy is hát ülve feküdtem a kanapén. És hallgattam hogy kicsit össze kaptak Kylian-el de ki békültek, aztán Messi rendezett volna valami vacsorát ahová én is hivatalos lettem volna de inkább elvetette az ötletet. Kimpempe-nek be festették a haját fehérre edzésen. Amikor be fejezte a story time-ot, lekellett jegelni az egész Neymar-t mivel sajogott minden porcikája. Anyu küldött valami csomagot, amit közösen ki nyitottunk miután a herceg le vedlette a jég borítását. A dobozba volt egy kis kék dorkó, egy Batman-es body, Davi-nak egy pókember jelmez, és nekünk is volt benne egy-egy csoki...
- Júniooooor!
- hova megyünk enni?
Találta ki a gondolatom.
- abba a kínai étterembe!
- Már megint Sushi?
- Igen! Meg olyan pirított tészta!

A kocsiba konkrétan szenvedtem, nem volt kényelmes sehogy inkább mentünk volna gyalog... És még a zene is idegesített...
-Kapcsold ki!
- De szeretem ezt a számot!
- Én nem! Na kapcsold ki!
Nyomtam volna ki a magnót de a szerelmem nem hagyta.
- Majd én!
- Majd te...
Forgattam meg a szemem.

Miután kellő képpen jól laktam, Ney még haza is hozott szokás szerint egy adag kaját csak hogy későbbre is legyen...
- muito te amo!
Ölelt meg a csatár amikor haza értünk.
- eu também te amo!
Pusziltam meg a száját.
- Mit szólnál ha akkor lenne az esküvőnk amikor meg született a kicsi?
- Inkább legyen akkor amikor már tud menni... És akkor majd Ő hozza a gyűrűket...
Mentem fel a gardrób szobába.
- Hogy neked micsoda ötleteid vannak...
Jött utánam szorgosan. Amikor meg váltam a pólómtól kicsit kényeztetett a csókjaival majd rám segítette az egyik pólóját. Felvettem a pólót majd rohantam a mosdóba mivel szó szerint felfordult a gyomrom... - jól vagy?
- Aha.
Be mentem a fürdőbe és fogat mostam. - Ha mész boltba vegyél másik fogkrémet mert jobban hányingerem lesz tőle.
- micsoda problémák... Szeretem azt a válogatós fejed!
- Nem válogatok... Annyira...

Paquetá párizsba nyaral... De amúgy itt Januárba hideg van mindegy... Lényeg hogy jön meglátogatni minket Maria-val együtt, a gyerekeket ismét lepasszolták a nagyszülőknek...
- hogy van a kedvenc párosom?  Szia babaaa!
Simizte meg a pocakom Maria... Az hogy Ney simogat azt el viselem, de mástól már nem. Most túl bunkó voltam? Mindegy...
- Most akkor nem fogunk tudni inni?
Nézett kétségbeesetten Lucas.
- de nem ám!
- Majd iszok én veled haver!
- Veled egy kortyot se! Megint másik városba kötök ki!
Rázta a fejét a hátvéd.
- Cöh!
- Mi lesz a neve? Kislány?
- Kisfiú!
Válaszolta büszkén a csatár. - Renato Iglesias Santos, lesz a neve.
- Nálunk az egyik gyereknek két napig nem volt neve mivel nem tudtunk megegyezni.
Foglalt helyet Duda.

- Figyu lesz olyan hogy azt se fogod tudni elviselni hogy melletted van.
Adta a tanácsokat a nő, vagy is inkább felkészített. - Saját tapasztalatból mondom... Lucas rám se nézhetett.
- Az komoly!
Nevettem.
- Na Duda! Induljunk!
Állt fel Paquetá. Könnyes búcsút vett tőlünk mindkettő, majd elmentek én meg a fürdőbe vettem az irányt.
- Neked mi bajod?
- irritál ha simogatnak!
Vettem le a fölsőm.
- Az is irritál ha én simogatlak?
- Az más!
- Tehát nem zavar?
Jött utánam a fürdőbe.
- Nem.
- Ilyenkor olyan aranyos vagy!
Vette le a felsőjét, majd be jött a zuhany alá és puszilgatni kezdett.

- majdnem egy súlyban vagyuuunk!
Hisztiztem a tükör előtt egy szál fehérneműben.
- de ti ketten vagytok!
- de akkor is!
- de mondom ketten vagytok! Figyelj rám... Szeretem a husis lányokat!
Kacsintott a focista.
- én meg téged!
A karjaiba zárt amennyire tudott, majd apró puszikat lehelt a fejem búbjára.
- Amúgy tervezünk kis tesót Rencsinek?
- nem. Én nem csinálom még egyszer ezt végig..
- pedig kénytelen leszel!
Húzott be az ágyba.

- Júnior, engedj el! Ez így nem kényelmes!
Fordultam vele szembe az ágyon.
- így jó?
- asszem...
- Ja, jó lesz öt percig.
Mivel sötét van a szobába nem látom mit csinál de tuti forgatta a szemét. Túl jól ismerem... Kikeltem az ágyból mivel éhes voltam, le mentem és ketchup-ot ettem kakaós csigával... Igen, normális vagyok. A csatár is le battyogott és furcsán nézett rám, majd megkérdezte hogy biztosan jól érzem-e magam... Én is ezt kérdezgetem magamtól. De szerintem minden oké. Miután végeztem az elő vacsorámmal elmentem húzni egy bundás zoknit mivel meg fagy a lábam... Na tehát mivel nem vagyok álmos kényelembe helyeztem magam a kanapén és bekapcsoltam a tévét hogy nézzek valami értelmeset, Júnior befeküdt mellém vagy is a lábaim között foglalt helyet szokás szerint majd elkapcsolta a televíziót a Netflix-re. Ott kutakodott valamit de elaludtam. Neymar volt olyan kedves hogy felvitt a szobába aludni de nekem a nappaliba kényelmesebb, ezért vissza mentem oda. Egyértelműen a nagyobbik hercegem követett és ugyan úgy ahogy én a kanapén aludt... Olyan cukiiii... De ezt már mondtam asszem na mindegy. Tehát ha minden igaz akkor holnap Lunával találkozok, meg a kis tündérrel ja meg Donatello-val...