⏳01.rész || Újra otthon - Ajándék⏳

25 1 0
                                    

Egy hónap telt el azóta, hogy Luna és barátai eltűntek. Kai viszont a Múzeumban volt mikor puffanásokat hallott az egyiptomi kiállítás terméből odasiett. Majd amint jobban megnézte négy eszméletlen lányt talált ott.

- Lányok. - suttogta.

Rögtön a telfonjáér nyúlt és hívta Yugi számát.

- Yugi. Azonnal gyertek mind a múzeumba.

- Kai mi történt?

- Csak gyertek. Minnél hamarabb a bandával.

- Jó igyekszünk. - mondta Yugi.

A telefont pedig lerakták. Kai a lányokat nézte.

- Remélem semmi bajotok nincs.

Majd gyors lépteket hallott. De meg nyugodot mikor Yugiék rontottak be az ajtón.

- Mi az Kai? - kérdi Yugi.

A lányok pedig észrevették a gyerekeiket.

- Yugi. - mondta sírva Téa és a lányokra mutatott.

Mindenki elhallgtott. Csak nézték nem bírták fel fogni, hogy a lányaink visszatértek.

- Mi történt velük? - kérdi Joey.

- Apa.

- Mi a baj Eiji?

- Emlékszel a kapcsolataikra? - kérdi Eiji.

- Igen. - mondta Amon.

- Miről beszéltek? - kérdi Tristan.

- A lányok együtt voltak a fáraóval és három papjával. - mondta Akane szomorúam.

- Kik voltak? - kérdi Kaiba.

- Luna és a fáraó. Hana és Seto pap. Sango és Mahad pap. Momo és Shadi pap.

- Te jó ég. - mondta Téa miután megértet mindent.

- Az van amire gondolok? - kérdi Mai szomorúan.

- Nem értek semmit. - mondta Joey és Tristan.

- Aranyos párok voltak. - mondta Emiko szomorúan.

- Az van, hogy a lányok szerelmesek voltak. - kezdte Akane. - Az érzéseik viszonzottak voltak. De már nem lehetnek velük.

Mindenki megértette a problémát. Sajnálták is a lányaikat. De nem tudtak nekik segíteni sajnos. Hirtelen nyöszörgést hallottak és a négy lányhoz rohantak.

Hirtelen sötétség lett

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Hirtelen sötétség lett. Úgy látszik ma hazatérünk. Örülök neki meg nem is a  szüleimmel lehetek. Viszont hiányozni fog Atemu és a többiek. Nyöszörögni kezdtem. Nehezen a szemet is kinyitottam.

- Kicsim.

- Anya, apa. Jó újra itt.

Majd megöleltem őket. Utána a lányokra néztem de ők is ébren voltak a szüleik karjaiba. Nagyon hiányoztak már.

Ez álom vagy valóság? ✓Where stories live. Discover now