Ez álom vagy valóság? ✓

⏳14.rész || Atemu igazi érzelemei⏳

Amint Ra eltűnt megfordultam. Csak mosolyogni tudtam. Mert a lányokat lekapták a fiúk amin a bent lévők mind meglepődtek.

- Na jó. Most már szobára menjetek!

- Luna! - kiáltottak felzavartan a lányok.

- Most mi van? - kérdem ártatlanul.

- Na menj a tudod hova. - mondta Hana.

- Nem tudom mire gondolsz. - vontam meg a vállam.

Nagyon is tudtam, hogy mire gondol. De ezzel ők is tisztában voltak. Imádom idegesíteni őket. Atemu viszont furán viselkedik. Majd elmondja ha van kedve.

- Boszorkány! - kiáltotta az egyik férfi.

- Már megint ez. - sóhajtottam.

- Megehettem? - kérdi a megjelenő Slifer.

- Sajnos nem. Mert a végén gyomorrontásod lesz tőle.

- Boszorkány mert magában beszél! - kiáltotta a másik férfi.

- Idegesítőek. - mondta a szintén megjelenő Obelisk.

- Egyetértek veled is.

- Halált érdemel! - kiáltotta a harmadik férfi.

- Legközelebb kinyírom őket. - mondta az új fent megjelenő Ra.

- Arra se érdemesek. - legyintek.

- Szerintem aki itt halált érdemel azok ti vagytok. - mondta Atemu.

- Feleség. A boszorkányok irányított minket. - mondta a negyedik férfi.

- Mi van!? Azt se tudom, hogy kik vagytok.

- Megbüvöltél minket. - mondta az első férfi.

Csak értetlenül néztem a banditákra.

- Most sírjak vagy nevessek?

- Sírva neves! - vágta rá Slifer.

- Jól mondja. - mondta Obelisk.

- Egyetértek velük. - mondta Ra.

Végül elnevettem magam. Ezek hárman érdekes figurák. A többiek is elmosolyodtak ők tudták, hogy miért beszélek magamba.

- Örült! - kiáltották a banditák.

- Én örült. Jó vicc. De van egy vörös sárkány aki szívesen megismerne titeket.

- Ez igaz. Jól rájuk ijesztenék. - mondta Slifer.

- Jót nevetnénk.

- Vigyétek őket. Majd később eldöntöm mi lesz a sorsuk. - mondta Atemu.

A katonák pedig elhagyták a trónteremet. Amint az ajtó bezáródott Atemu odarohant hozzám és magához ölelt.

- Soha többé ne ijesz ennyire rám. - mondta megtörten Atemu. - Azt hittem elveszítelek.

- Tőlem nehezen lehet megszabadulni.

Én is átkarolatam Atemu derekát. Nem tudom, hogy mivel érdemeltem ki ezt tőle. De örülök neki. A viszonyunk elég bonyolult.

- Többet ne csinálj ilyen idiótaságot.

- Ez se volt tervbe.

- Elhiszem. - mondta Atemu.

Ezután semmi érdekes nem történt. De Isis úgy nézett rám mintha ő tudna valamit, amit én nem. De ez nem meglepő a nyaklánca miatt.

Este egyedül voltam a szobánkba. Atemunak valami dolga akadt. Szóval nem aggódtam miatta. Az alvás nem ment így az ablakban ültem és néztem az éjszakai eget.