A Mardekáros Mikaelson

28. Szerelem

Hónapok teltek el. Hosszú és keserves hónapok. A negyedik év utolsó napja. Szörnyű tragédia történt, ami miatt minden megváltozik. Harry sikeresen végigcsinálta a Trimágus Tusát. A végső próbán azonban meghalt egy fiú. Cedric Diggory, Roxfortos diák. A legrosszabb pedig, hogy Voldemort visszatért. Harry látta őt, bár a legtöbben nem hisznek neki. Hope és a barátai nagyon is elhiszik, hiszen a Mikaelson lány tapasztalta már a Nagyúr jelenlétét és tervét. Nem hitte volna, hogy sikerülni fog neki. Nagyon remélte, hogy nem fog. Azonban mégis sikerült.

Hope úgy járt-kelt, mint egy zombi. Theoval kölcsönös megegyezés alapján, elváltak az útjaik. Dracoval nem beszél, csak egy-egy pillantásra kapják el egymás tekintetét. A Golden Trió mindenben próbál neki segíteni, de a lány nem hajlandó újra önmaga lenni. Teljesen szétrobban. A sok titok, a sok kín és szenvedés. Úgy érzi, hogy olyan mint egy időzített bomba. Túl sok minden. De ma hazamegy.

- Hope! - szólította fel őt Harry, az ebédlőasztalnál. Mostanában a griffendélnél ül. Előtte egy tál zabkása hevert. Érintetlenül. - Egyél.

- Igaza van. Hónapok óta alig ettél. - helyeselte Hermione is, azonban a tribrid csak megrázta a fejét. A többiek lemondóan sóhajtottak.

Draco a Mardekár asztalánál figyelte őt. Észrevette, hogy nem eszik. Alig beszél. Nem bírta ezt tovább nézni. A több hónapnyi hiánya fizika fájdalommal ért fel. A fiú rájött, hogy nem bírja ki a lány nélkül. Nem akarja kibírni nélküle. Az utolsó nap. Az utolsó lehetőség. Ma megmondja.

Felállt az asztaltól és kisétált a nagyteremből, Hope után eredve.

- Várj! - hallotta meg a tribrid a fiú hangját maga mögött. Nem akart megállni, de a karját szoros ujjak fogták közre. Nem akart a szőke szemébe nézni, ezért a taláron lévő kígyós címert elemezte. Eddig is ilyen kidolgozott volt? - Hope!

- Hmm? - ennyi jött ki csak a lány száján. Észre sem vette, hogy a fiú most először hívta őt a nevén.

- Hallottad amit mondtam? - kérdezte, mire Hope csak lesütötte a szemét. Draco felsóhajtott. - Gondoltam. Beszélnünk kell.

- Nem, Draco. Nincs miről. - hangja hűvös és rideg volt. Maga is megijedt tőle.

- De van. És meghallgatsz, ha akarsz, ha nem. - jelentette ki, majd az udvar felé kezdte húzni. Hope ellenkezni próbált, de ereje sem volt rá. Hagyta, hogy vezessék.

Leültek egy padra, ami a tóra nézett. Sütött a nap, így a tavon meg-megcsillant a fénye.

- Szóval... - tördelte a kezét a szőke. Látszólag ideges volt, ami felhergelte egy kicsit a lány kíváncsiságát. - El szeretnék mondani valamit.

- Mond akkor.

- Rendben... - vett egy mély levegőt, majd belekezdett a mondandójába. - Tudod, régóta érdekelsz. - Hope nyitni akarta a száját, de Draco csendre intette. - Várd meg amíg befejezem. Szóval tudod, hogy nem vagyok jó az érzelem kinyilvánításban. Igen, hát ezt nagyon jól tudod. Szinte alig ismerlek, mégis mintha egész életemben itt lettél volna. Sokszor teszek fel magamnak kérdéseket. Mégis miért van az, hogyha valami bánt, azt szeretném, ha te vigasztalnál meg? Miért van az, hogy ilyenkor szeretnélek átölelni téged? Miért vonzódom hozzád? Mert igen. Vonzódom hozzád Hope Mikaelson és ezt már én is bevallom. Legalább mondd, hogy te nem. Mondd, hogy te nem érzel ilyet, kérlek.

Hope megszólalni is alig tudott. Annyira meglepődött ettől a vallomástól. Hogy Draco vonzódik hozzá? De hiszen végig ezt akarta nem? És most elrontsa az egészet? Ez egy újabb játék lenne? Mondja, hogy ő nem érez ilyet? De az hazugság lenne. Már nincs mit benne mit összetörni. Szóval miért is ne?

- Én nem. - jelentette ki erősen a szőke szürke íriszeibe nézve. Tekintetében fájdalmat látott. - Nekem te ennél sokkal többet jelentesz, Draco Malfoy.

A fiú szemeiben boldog csillanás tűnt fel. Vagy talán csak a víz tükröződött benne?

- Tényleg? - kérdezte kissé kétségbeesve. Hope még szinte sosem látta őt ilyen tanácstalannak.

- Tényleg. - mosolygott rá a lány az új szerelmére.

Őszintén mosolygott. Vége a zombi életmódnak? Vagy talán később lesz majd egy újabb? De azzal nem most kell foglalkoznia. Most csakis az a szőke herceg érdekli, aki itt előtte bevallotta, hogy érez iránta valamit.

Egymás szemében elveszve ösztönösen közelebb értek egymáshoz. Ajkuk forrón egymásba fonódott. Ez másmilyen csók volt, mint a legutóbbi. Szenvedélyes és érzelmekkel teli. Mind a két fiatal beleadta az összes szeretetét, az összes bocsánatát, az összes fájdalmát és az összes boldogságát. Abból volt most a legtöbb. Szerelem és boldogság.

Draco a lány puha arcára vezette ujjait. Úgy érintette, mintha porcelánból lenne és bármikor eltörhetne. Hope beleborzongott az érintésbe. A fiú szőke fürtjeibe vezette kezét, mire Draco még szenvedélyesebben csókolta. Mikor bejutást kért a nyelvével a lány szájába, és az megtagadta tőle, kicsit megharapta alsó ajkait, mire azok egyből szétnyíltak. A lány kicsit meghúzta Draco haját, akinek a száját egy halk, de kéjes nyögés hagyta el. Nyelvük vad táncot járt.

- Megőrjítesz. - mormogta Draco, mikor egy pillanatra elváltak egymástól. Hope mosolyogva húzta újra magához. A szőke egy malfoyos vigyor kíséretében tapadt a lány ajkaira. Mindketten úgy érezték, hogy sosem akarnak elválni egymástól. Haza találtak. Tudták, hogy sok probléma lesz. De mindent meg fognak oldani. Együttes erővel.

Draco megfogta Hope derekát és erősen az ölébe húzta. Egy pillanatra sem elengedve az ajkait. A hátát simogatta és szorította magához. Tudták, hogy bárki megláthatja őket, de mit számít az két újdonsült szerelmesnek, akik most találtak egymásra?

Amikor elváltak, homlokukat egymáshoz érintve mosolyogtak. Arcizmaik szinte már elfáradtak, de egymásért bármit, nem de? Egy teljesen új kezdet. A leggonoszabb varázsló visszatért, de a két fiatalnak most semmi sem ronthatja el a kedvét. Semmi. Draco egy homlok puszit nyomott, szerelme fejére.

- Te és én a világ ellen, Milady.

Sajnálom, hogy ez a rész ilyen rövid lett, de ezt ilyenre is szerettem volna. Ez igazából egy ilyen "bevezető" féle lesz a következő évre. Remélem, hogy örültök annak, hogy Draco és Hope végre összejöttek. Mit gondoltok, mi vár majd rájuk? Természetesen a Sötét Nagyúron kívűl. ❤️

Ohh és ha valaki esetleg felismeri az utolsó mondatot az írja meg. A mostani kedvenc sorozatomból van. 🥰