Ismerj meg! |jikook| ✅ BEFEJEZETT

°114.°

Jimin szemszöge

- Jónapot Jungkookhoz jöttem. - nyitja ki előttem a bejárónő én pedig illedelmesen köszönök neki.

- Gyere csak be. A szobájában van. Ha nem gond nekem most el kell mennem pár órára, tudnál addig vigyázni rá? - néz rám könyörgő szemmel.

- Persze csak nyugodtan menjen, mi jól el leszünk. - mosolyogtam rá kedvesen.

- Köszönöm. Akkor én megyek is. Pár óra múlva jövök. - veszi fel táskáját a vállára és már el is rohan a házból.

A házban csend honol csak a hálószobából jön ki egy kis tévé zaj. Nem a szobába megyek egyből hanem inkább a konyhába, hogy egy kis innivalót vigyek be a " betegemnek".

Pohárba töltök is ki egy kis finom narancslevet és csak utánna megyek Jungkook szobájába.

- Szia kis betegem. - használom rajt a beteg jelzőt amire csak elmosolyodik.

- Jónapot kívánok. Maga az új ápolóm?- szinészkedik és tetőtől talpig végig mér a száját harapdálva. Zavarba jövök ettől a cselekedétől ezért inkább nem szólalok meg, hanem egy kisebbet bolintok.

- Na mi az elvitte a cica a nyelved? Nem mutatkozik be nekem az  ápolőnőm.? - kérdezi inkább magától túljátszva a szerepet. Az a fránya ápolónő szó már megint elhangzik. Nem vagyok nő!

- Ne nevezz így! - szűkítem össze szemeim, hogy mérges nézésem legyen.

- Rendben, bocsánat. - teszi maga elé a kezeit védekezően.

- Jimin a nevem uram és jobb ha nem szemtelenkedik velem, mert maga jár rosszul. - dugom ki a nyelvem hegyét egy picit. Látom hogy észre vette és a mellkasa is nagyobbat emelkedett. Ha ő így játszik akkor én is. Szinészkedni akar, hát megkapja.

- Fenyeget engem Jiminie? - kérdezi lebecézve engem. Jó lehet hogy jó buli, de én egyre jobban kezdek rossz dolgokra gondolni. A hülye perverz énem.

- Áh én, dehogy. Mondja szolgálhatok valamivel? - mondom neki és hogy hiteles legyen az állam is felszegezem.

- Lenne pár ötletem miben lehetne a szolgálataimra. - húzza perverz  mosolyra a száját nekem meg elönti a pir az arcom. Nem lehet semmi, most mert Jungkook gyengélkedik, na meg nem is vagyunk egy pár. Amúgy jó lenne ha végre megkérdezne. Igazán jó lenne már.

- Na és miben? - kérdezem meg és inkább tovább állok mint egy szobor.

- Nos az egyik, hogy jöjjön ide és kérem a csókom, a másik pedig az a szép feszes segge amit szeretnék. - mosolyog nyuszisan amitől ezek a szavak furán hatnak a szájából.

- A csókot megkapja, de a fenekem, ma nem áll rendelkezésre. - mondom neki és oda is sétálok hozzá, hogy egy hosszú csókot nyomjak ajkaira.

- Oké fejezzük be ezt, mert kezd elegem lenni abból, hogy magázol. - nevet fel Jungkook amikor elválltunk.

- Nekem is. - kuncogok és leülök mellé az ágyra.

- Na és hogy vagy? - kérdezem meg tőle.

- Jobban már. Az oldalam még egy kicsit fáj de a fejem az már nem. - mondja én meg megkönnyebbülök azért mert nincs nagy fájdalma.