A Síron Túl Is [Bakudeku ff. - BEFEJEZETT]

3.Fejezet

~Másnap reggel~
Katsuki szemszöge

Folyt rólam a víz, a levegőt csak úgy kapkodtam ahogy felkeltem. Ismét az a borzalmas álom.
"Állok egy ház tetején. Magasságából ítélve egy iroda lehet. Deku épp a fejemhez vágja, hogy hogyan viselkedtem vele éveken át. A könnyei csak potyogtak, sőt inkább folytak végig az arcán mint egy patak. Nekem össze szorult a szívem, hogy miattam sír. Majd azt mondta:"Elegem van. Megfogadom a tanácsot amit egyszer kaptam tőled. Odasétált a tető széléhez. Mozdultam volna, de nem tudtam. Lábam földbe gyökerezett a hangom is remegett a félelemtől, és a dühtől amit magam iránt éreztem. A sírás szélén álltam. Kérleltem, hogy beszéljük meg, maradjon velem. És ekkor rám nézett:"Viszlát Kacchan." Levetette magát a tetőröl. Én pedig csak álltam és kiabáltam:DEKU!!!
És érdekes, hogy ebben a pillanatban mindig felkelek. Nagyjából egy hónapja gyötörnek ezek az álmok. Kezdem azt érezni, azért vannak mert nem mondom el neki hogyan érzek valójában. De hogy mondhatnám el? Utál engem.
Gyorsan össze kapkodtam a cuccaim, és le indultam tusolni meg fogat mosni. A konyha mellett elhaladva észre vettem, hogy Deku a felemás pofájúval beszélget. El fogott a tömény féltékenység.
-Oi te, Felemás Pofájú! Szakadj le Dekuról! - ordibáltam rá, magam sem tudom miért. Vagyis tudom, csak nem akarok tudomást venni róla. Szeretem Dekut, de nem szabad kimondanom.
-Mindegy inkább felejtsd el nyomi. - ezzel ott hagytam őket. Hogy lehetek ennyire hülye.?.

Midoriya szemszöge

Épp Todorokival beszéltem, amikor Kacchan váratlanul ráüvöltött, hogy hagyjon békén. Nem tudom mire vélni.
-Bakugou nincs jó kedvében ahogy elnézem. - szólt megszokott nyugodtságával Todoroki - Inkább hagyjuk rá. Szóval örülök, hogy tegnap hamar kiengedtek. - mosolygott. Ekkor eszembe jutott:Igen ma megteszem.-gondoltam magamban.
-Figyelj, ma este olyan 10 óra fele le tudsz jönni a nappaliba? Szeretnék mondani valamit. - kifejezetten nyugodtan mondtam, amin én is meglepődtem.
-Persze. - felelte.
-Akkor este, szia! - köszöntem el tőle. Ezek után elvégeztem szokásos reggeli dolgaimat. Kacchan nem szólt hozzám, sőt láthatóan került. Elég rosszul esett, de legalább nyugodtan el tudtam készülni. Épp suliba indultam Urarakával és Iidával amikor megláttam Kacchant a koli mellől elő jönni. Szemei vörösek voltak, mint aki sírt.
-Kacchan jól vagy? - szaladtam oda hozzá.
-Te csak ne foglalkozz velem! Semmi közöd hozzá! - kemény szavakat mondott, arcán mégis mintha szomorú lenne.

~Délután~
Midoriya szemszöge

A nap szokásosan telt. All Mightal ma az egyéni képességeinket fejlesztettük.
Kaminari amint vissza értünk a koliba, feldobta ötletnek,hogy tanuljunk mind együtt a nappaliban.
-Verd ki a fejedből Pikachu! - hallatszott Kacchan kiabálása, nagyjából 2 perccel azután, hogy Denki felszaladt megkérdezni őt is.
-Na mindegy is, a többiek itt vannak. - mondta nyugodtan ahogy visszajött.
Yaoyorozu Kaminarinak, Seronak, Minának és Minetának segített a matekban. Utóbbi jó pár pofont kapott, amikor rajta kapták hogy Momo melleit bámulja. Én Jiroval és Todorokival csináltam a japán házit, amivel elég hamar készen lettünk. Miután mindenki megcsinálta amit kellett, neki álltunk főzni. Curryt csináltunk rizzsel. Együtt igazán vicces volt , annak ellenére hogy alig fértünk el a konyhában.
Kész lett, szedtünk magunknak, én pedig Kacchannak is. Elindultam a lépcső felé, hogy neki is oda adjam főztünket. Felértem és bekopogtam szobája ajtaján.
-Mi van?! Megmondtam, hogy nem tanulok együtt veletek! - hangzott flegma válasza.
-Azzal már végeztünk. Hoztam curryt rizzsel,leteszem az ajtó elé és itt sem vagyok. - daráltam el, de könnyek szöktek a szemembe. Vissza indultam és meg álltam a lépcső fordulóban. Megvártam amíg nem könnyezek, csak azután mentem tovább.
Lent a többiek épp egy filmet készültek megnézni.
-Horrort nézünk, te is jössz? - kérdezte Mina.
-Nem köszi, inkább felmegyek a szobámba.
- Biztos nem maradsz Midoriya?-kérdezte Kiri.
-Tuti, amúgy sem szeretem annyira a horrort meg van még dolgom. - azzal már ott sem voltam. Ahogy a szobám felé mentem, Kacchan szobája felől mintha szipogást hallottam volna. Egy pillanatra megálltam és indultam is tovább.
Ahj ma elmondom Todorokinak, hogy mi a helyzet. Csak nem tudom hogyan. Az előbb magam hogy Kacchan lehet sír. Mért nem törődhetek vele?
Ilyen gondolatok futottak át a fejemet. Megpróbáltam minél hamarabb elhesegetni őket, viszont mivel nem tudtam, elmentem fürdeni. Egyedül voltam a fürdőben, szóval össze tudtam szedni a gondolataimat. Eldöntöttem, ma tényleg elmondom neki az igazat. Viszont azt hogy Kacchan tetszik, biztos hogy nem.
Gyorsan telt az idő, szinte észre se vettem és már este 21:57 van. Megigazítottam a hajam, és ki léptem a szobából. Nagyon izgulok. Már megfogalmaztam, hogy mit mondok de ahogy magamat ismerem csak dadogni fogok.
Leértem, mindenhol sötét van. A nappaliba érve leültem a kanapéra és felkapcsoltam egy kis lámpát. Nagyjából 2 perc múlva megjelent Todoroki.
-Szia Todoroki! - köszöntem neki, hangomban hallható volt a feszültség.
-Szervusz Midoriya. Mit szeretnél mondani? - tért a tárgyra amíg helyet foglalt mellettem.
-Hát öhm... T-tudod To-Todoroki nekem t-te vagy a legjobb ba-barátom és sz-szeretném neked e-e-elmondani először h-hogy...
-Hogy? - kérdezett vissza, mire én össze szedtem magam és kimondtam.
-Meleg vagyok. - MEGTETTEM. Kimondtam. Ekkor Todoroki szó nélkül rám vetette magát és megcsókolt. Próbáltam eltolni magamtól, de ebből csak annyi lett, hogy mind a ketten a földön landoltunk. Todoroki még mindig rajtam feküdt amikor felkapcsolódott a nagy villany. Kacchan volt az...
-TI MEG MI A FASZT CSINÁLTOK?! - hangjában döbbentség és szomorúság volt.
-Se-semmit K-Kacchan. - hadartam, bár én sem értettem a helyzetet.
-Midoriya én szeretlek. Ha szeretnél erről beszélni gyere a szobámba. -mondta állítólagos legjobb barátom, leszállt rólam és elment. Kacchan szó nélkül a lifthez ment és egyedül hagyott.
"Midoriya én szeretlek" Ez a mondat vízhangzott a fejemben, eközben magam előtt láttam Kacchan döbbent arcát.
Most mit tegyek?

Hey hey hey! Itt lenne a harmadik fejezet. Remélem tetszik,a következő nem tudom mikor érkezik:/ Jó olvasást kívánok! ❤️