Szjg Másképp

Április 4

mindannyian csodálatosak vagytok😌✨❤️! és igenis legyél önmagad, vedd fel azt a ruhát amit régóta akarsz.. ugyanis magadnak éled az életed és nem azért, hogy mások véleményt alkossanak róla😙gondoltam, egy kis emlékeztető🥰(ez remélem nem jött le furán xd)

Két alkalommal (vagy három?😂már én sem emlékszem pontosan, olyan sűrűn írok, amin egyébként rajta vagyok) nem voltam rajz órán, és a makettházat sem adtam le. Vladár ki fog nyírni.
És fogalmam sincs hogy írtam le ezt halál nyugodtan.
Na, persze Ricsi leadhatta volna, de egyedül nem fejezte be.
Ma reggel mikor tükörbe néztem megijedtem magamtól is, ezért egy nagyon sokat segítő sminket raktam fel (szempillaspirál, a szemöldökömön csak igazítottam, egy világosrózsaszín rúzs, és a hegy- illetve dombtérképet eltűntettem nagyjából a homlokomról), plusz kiengedve hagytam a hajam. Egy fehér farmert vettem fel kék (rövid) trikóval. Felvettem a farmerkabátom, és felkaptam a táskám majd lerohantam a lépcsőn mivel késésben voltam. Apu csak holnap reggel ér haza, anyu pedig már elment, úgyhogy maradt a gyaloglás.
Bedugtam a fülembe a füllhallgatóm, majd a suli felé gyalogoltam. Az idő kellemes volt, az égen egy felhő sem, és kisütött a  nap. 23 fok körül lehetett, jól esett a friss levegő.
Nos, most hogy megvolt az időjárás jelentés  (meterológiai befolyásoltság), rájöttem, hogy mégsem kell a rúzsom (végül lemostam első óra előtt a mosdóban). Ezzel egy időben valaki megkopogtatta a hátam.
-Reeen! Itt üvöltöttünk éveken át - mondta Ricsi, Virággal az oldalán.
-Ó, bocsi, tényleg, nem hallottam.
-Észrevettem. Meg mást is. Kit akarsz lenyűgözni?
-Tök jóó a rúzsod! - sipította Virág, én pedig rámosolyogtam.
-Először Kingát. Aztán magamat. Vagyis fordítva - ráztam meg a fejem.
-Kingát minek?
-Hogy ne hívjon nyominak - közöltem unottan, mire bólintott.
-A makettházat elhoztad?
-A mit? - kérdezett vissza Ricsi.
-Ne idegesíts! Írtam tegnap egy sms-t, hogy egy utolsó simítás lenne, arra te is képes vagy!
-Ó, baszki, tényleg. Elfelejtettem - vakarta meg a homlokát.
-Hát, én... én ma meghalok. És feltámadni sem lesz erőm. Ezért meg is buktat!
-Ííjjj... nem fog, nem lesz semmii! - nyugtatott meg Virág. Nos, ehhez képest..
-Zsolti tényleg mustárt eszik? - kérdeztem döbbenten.
-Aha - bólintott Ricsi, majd felröhögött.
-Sziasztok - néztem körbe. Dave, Zsolti, Cortez. Az utóbbiról gyorsan elkaptam a tekintetem.
-Kér valaki? - kínálta körbe.
-Persze - bólintottam. -Ketchup?
-És majonéz - vigyorgott. -Van virsli is.
-Kösz, azt nem - ráztam meg a fejem.
-Na, nyisd ki a szád, és adok - mondta, én pedig tettem ahogy kérte. Nos. Egyszerre ketchupot, majonézt, és mustárt nyomott, ezért tele volt a szám. Ha ez nem lett volna elég, mikor lenyeltem, hogy nevetni tudjak, megakadt a torkomon, Dave pedig videózott. Ennek tetejébe becsöngettek.
-Renáta - kezdte Kinga, mikor mellém ért. -Most nem nézel ki úgy, mint egy nyomi.
Először pár köhintéssel "válaszoltam", majd könnyes szemmel bámultam rá, aztán újra köhögtem valamennyit.
-Kösz - bólintottam unottan. Kinga igazán tapintatos lány.
Ricsi felém nyújtotta a kólás üvegét, amibe belekortyolgattam (hogy ne fulldokoljak annyit), aminek hatására büfögtem egyet magamban.
Bementünk a suliba, és sikerült észrevétlenül elslisszani Mádáy mellett, ezzel együtt megúsztuk a reggeli fejmosást. A helyemen ülve vártam a rajz óráz, egyenes háttal, a padomból pedig bolhapiacot csináltam.
-Rentai megtalálta az iskolát, vagy képzelődök? - kezdte gúnyosan. Na, jól kezdődött.
-Jelen vagyok - feleltem kedvesen mosolyogva. A jópofizás mestere.
-Jó nekünk - dünnyögte, mire a többiek felröhögtek.
-A lehető legjobb.
-Tovább zavarod az órát, és beírok, vagy csendben maradsz? - oltott le, mire elképedve bámultam rá. Hűha. Ez durva volt.
Arnold lépett be a terembe, és szó nélkül hátrasétált a padjához. Rám sem nézett.
Mindenki úgy tesz, mintha minden az én hibám lenne!
-A feladatot, amit három héttel ezelőtt kértem. Pósa Richárd, Rentai Renáta - nézett fel a naplóból. Szó nélkül meredtem magam elé.
-Elnézést, Rennel megcsináltuk, de én otthonhagytam, pedig még írt is nekem - magyarázta Ricsi.
-Az eszem megáll! Először az összes diákom lenyúlod, majd utána be sem teszed a lábad az iskolába! Hova képzeled magad? És egy egyszerű feladatot nem tudsz megcsinálni!! - csapkodott Vladár, nekem pedig gombóc keletkezett a torkomban, és meglepetten meredtem magam elé. -Semmire sem vagy képes! A magatartásoddal rontod az óráim, a környezetet! Kifelé a teremből!!!
Senki nem mert megszólalni, mindenki döbbenten meredt maga elé, és egy hang sem jött ki a torkukon. Ők is rájöttek, hogy tényleg gyűlöl.
-De hát... - kezdtem halkan, mire idegesen meredt rám. Lehajtott fejjel kullogtam ki a teremből. Már szinte biztos, hogy megbuktat.
Lecsúsztam a földre, majd üres tekintettel bámultam magam elé.
Mi jöhet még?
-Reni...? - kérdezte Levi.
-Te?
-Fotózás - biccentett, mire homlokon csaptam magam.
-Arról jut eszembe! - tápászkodtam fel. -Holnap reggel csinálnom kell fotókat rólad a suliújságnak!
-Rólam? - vigyorodott el nagyképűen.
-Hát, látod. Erre van igény - húztam el a szám, mire értetlenül nézett rám. -Mindegy. Mennem kell Mádáy igazgatóhelyetteshez.
-Mér'?
-Vladárnak nem vagyok a kedvenc diákja - vontam vállat, majd elsétáltam.
Bekopogtam az irodája előtt, majd sóhajtottam egyet. Mindig Vladár miatt kerülök ide.
-Tessék? - szólt, én pedig benyitottam.
-Szégyelld magad, most pedig nyomás vissza rajz órára, nekem sok dolgom van - parancsolta, én pedig  meglepetten kihátráltam az irodájából. Ezt vajon Vladár elfogja hinni?
Nem hiszem.
Komótosan visszamentem, majd bekopogtam.
-Ülj le és meg se szólalj óra végéig - szólt Vladár anélkül, hogy rámnézett volna.
Aha. Csak fogalmam sem volt, mit kell csinálni. Ez volt a baj. Hiába néztem körbe kétségbeesetten, nem mertem megszólalni, se tátogni, még levegőt is halkan vettem. Tehetetlenül néztem az előttem levő rajzlapra, majd a tenyerembe temettem az arcomat. Lejebb csúsztam a padomon, és mivel Virág elég elfoglalt volt, Kingához nem mertem hozzászólni, Vladárnak meg végképp nem, így Ricsihez dobtam egy kis cetlit. Ekkor Vladát közölte, hogy 10 perc maradt az órából. Na, ez remek.
Hamar visszakaptam a cetlimet, amire csak annyit írtam hogy "mit kell csinálni?"
A válasz: "mittomén. sorozatot nézek".
Értetlenül fordultam hátra, majd széttártam a karom. Találkozott Cortezzel a tekintetem, aki rámmosolygott, majd megrázta a fejét. A gyomrom liftezni kezdett, a pulzusom az egekbe került.
Elhúztam a szám, majd erőt vettem magamon és előre fordultam. Majd Vladár beszedette a munkákat.
Mikor Kinga elvette a lapom, kikerekedett szemekkel bámult rám, majd elhúzta az ujját a torka előtt, majd Vladárra mutatott. Hát, igen. Értettem mire céloz. Kinyír.

Köszönöm a 200k-t!!!🥺🥺🥺🥺🥺 probalok több reszt hozni es sajnálom amiért sokat kell varni🥺igyekszem nagyon🥰❤️