*Kinyitotta az ajtót, nagy léptekkel bementem.* én: ki van itt? Ő: senki. Csak te és én. Miért? Én: tudom, hogy van itt valaki rajtunk kívül. Hallottam, amikor mondtad, hogy bújj el. Ne hazudj! Ő: de tényleg. Én: mondd el! Ő: de mit? *közel léptem hozzá és megfogtam a karját erősen.* én: mondd már el! *elrántotta* ő: de nincs itt senki! *be akartam menni a hálószobába de elém állt* én: miért nem engeded, hogy bemenjek? Ő: csak! *arrébb löktem és bementem. Egy férfi volt az. Alsónadrágban. Odamentem mellé, és ököllel orrba vágtam és elkezdtem ütni. Nagyon ütöttem, közben a Klaudia próbált leszedni róla és üvöltötte*: szállj le róla. *Rálöktem az ágyra és mondtam neki hangosan*: fogd be a szád! *bele ütöttem a hapsiba még párat. Feküdt a földön, szerintem el is ájult.* én: nem vártam ezt pont tőled. *elkezdett sírni és a szemembe nézett és mondta*: sajnálom. Én: az nem elég. *megakartam ütni, már lendült a kezem, de végül nem tettem meg, és elmentem. Mielőtt kilépten volna az ajtón ezt mondtam "ribanc vagy".
YOU ARE READING
Bonyolult szerelem
RandomEz az én történetem, amiben voltam nagyon fent, és nagyon lent. Olyan történt velem ami nem mindennapos. A tanáromról, és rólam szól. Egymásba szeretünk, kaland, kaland után jön és nincs megállás. Tudjuk, hogy nem szabadott volna megtörténnie, de mé...
