*Néztem a tv-t, közben a végtagjaimat emelgettem. Valami mexikó-i vagy nem is tudom, hogy milyen sorozat ment. Fél 5 lehetett. Hallottam, hogy az ajtó nyikorgott. Odanéztem és a Klaudi volt az. Megláttam és elkezdtem mosolyogni. Mosolyogtam, mint egy nem normális. Az ágyamhoz sietett és megcsókolt. Abból a csókból tudtam, hogy nem haragszik rám, szeret, és nagyon fontos vagyok neki. Sírva mondta*: szia... Én: szia. Szeretlek. Ő: én is nagyon-nagyon szeretlek. Kérlek ne haragudj. Én: kérlek, te ne haragudj. Nagyon sajnálom. Megígérem, többet nem lesz ilyen. *mosolygott, és a könnyeit törölte le* hogy vagy? Ő: mostmár jól. Én: a fiúkkal mi van? Ő: hát... Sopronban vannak. Ott élnek. A nagyszüleiknél. Oda járnak iskolába. Csak nyáron vagyunk együtt akkoris csak egy hétre. Én: úgy sajnálom. Gyere ide mellém. *megölelt és ráült az ágyamra.* és hol laksz most? Ő: eladtam a családi házat és egy kis panellakásban lakok. Pécsen. Nem messze tőletek. Én: és a szüleim tudják, ami köztünk van? Ő: igen. Elmondtam nekik mindent. Én: és mit mondtak? Klau: nem haragudtak. Megértették, hogy szeretlek, és te is szeretsz engem. *bejött az orvos, aki műtött, és mondta*: legyen kedves hamarosan elmenni, pihennie kell a Márknak. *pár percig beszéltünk és mondtam neki, hogy sietek a meggyógyulással. Holnap is be fog jönni. Megcsókoltuk egymást és elment*
YOU ARE READING
Bonyolult szerelem
RandomEz az én történetem, amiben voltam nagyon fent, és nagyon lent. Olyan történt velem ami nem mindennapos. A tanáromról, és rólam szól. Egymásba szeretünk, kaland, kaland után jön és nincs megállás. Tudjuk, hogy nem szabadott volna megtörténnie, de mé...
