Levi Szemszög~
Eren hazament... én pedig majdnem lebuktam... A telefonom.. széttört. Francba már...
Felvettem a földről a mobil darabkákat majd a kártyáim kivettem belőle és az asztalra tettem, odasétáltam szekrényemhez és levettem a legalsó polcról az előző telefonom. Végül is úgysem telefonozom sokat, de meg kell tudnom hogy Eren mit írt nekem.. azaz Leilának.
Belerakosgattam a telefonba a kártyákat, majd bekapcsoltam, elég lassan de betöltött. Beírtam a pinkódom majd a jelszavam is. Még a régi hátterem volt, róla... Mikori is ez a telefon? 4 éves? Akkor még őt szerettem. Milyen bolond voltam...
Elmosolyodtam a saját fiatalságomon, hogy milyen voltam újra a fejembe törtek az akkori emlékeim.
Borzasztó véget ért nemde?
Rányomtam az üzenetekre, és ott volt amit Eren írt, elolvastam.
Szóval találkozni akar velem.. és el kéne hogy menjek hozzá... miért is ne? Bár ez kissé veszélyes... mer hát rájöhet hogy nem vagyok lány. De ezt bevállalom.
Válaszoltam neki annyit hogy adja meg a címét és megyek egyből oda.
Mihelyt ezt elküldtem felöltöztem. Paróka fel és egy női ruha.
Egy Lila egybe ruhát vettem fel fekete rózsaszín harisnyával, és egy sötétkék cipővel. A parókám megigazítottam, fogtam a táskám befújtam magam parfümmel és megnéztem a telefonom amin ott volt már Eren címe, valójában tudtam.. de hát nem állíthatok be csak úgy.
Elindultam, hamarosan meg is érkeztem, csöngettem.
Az ajtó hamarosan nyílt és egy szélesen mosolyhó Erent láttam magam előtt.
-Szia Leila.-Ölelt át szorosan.
-Sz-szia...-Öleltem vissza teljesen hozzásimulva. Jaj... Mivel melltartót nem vállaltam be most azt hiszi a barátnője full deszka.. de ha egyszer a férfiaknak nem nőhet akkora mellük? Mit csináljak vele?
-Gyere csak beljebb.-Mondta.
-Jó..-Mentem majd leültem arra a kanapéra amire mondta hogy üljek le.
-Mit csináltál ma? Olyan későn válaszoltál..
-Bocsánat, anyukámnak segítettem, tudod az apukám külföldön dolgozik és ma jött haza, csináltunk neki valami finomat.-Mosolyodtam el.
-Oh, értem.
-Na és te?
-Tvben voltunk élőben.. Aztán Levivel úgy döntöttünk lelépünk.
-Nem.. lesz baj belőle?
-Levi szerint nem.
-Akkor jó.. nem szeretném ha bajba kerülnél miatta.
-Nem fogok nyugodj meg.-Ült le mellém.
-Remélem is.. nem szeretném hogy rossz hangulatod legyen.
-Amíg velem vagy nem lesz.
-Oh..-Lefelé néztem, kissé zavarba ejtőeket mondott.- Én is örülök hogy itt vagy velem.
-Egyszer bemutathatnálak Levinek.
-Komolyan?
-Igen.
-Nagyon boldog lennék... Mert hát érte is rajongtam kissé.-Kuncogtam.
-Értem ugye jobban?-Kérdezte.
-Még szép... hiszen ott szerettelek meg.-Komolyodtam meg.-A filmben, az interjúkon... A találkozókon, Az öltözős balhék amikor bármit megtettem hogy cukkoljalak...
-Az öltözős balhék?-Kérdezett vissza.