Világbajnok a szerelmem

25

A megbeszélés végén én voltam az első aki felállt. Ki akartam menni a teremből. Az, hogy Toto végig engem nézett, de közben a feleség végig mellette állt nagyon idegesített és elszomorított. Ezért nem is gondolkodtam sokat azon amit meg szeretnék tenni.
Hallottam, hogy valamit kérdez tőlem Lewis, de nem érdekelt nem válaszoltam neki csak oda sétáltam Totóhoz.
- Szófi. Most már elmagyarázhatom. - néz rám kérlelően Toto.
- Szeretném felbontani a szerződést. - mondom ki azonnal amit szeretnék. Próbáltam végig erősnek és magabiztosnak tűnni, de valójában úgy éreztem bármikor elsírhatom magam.
- Mi van? Nem Szófi. Megkell hallgatnod.
- Bontsuk fel a szerződést. - ismételtem meg magam.
- Nem engedem Szófi. Addig nem még nem hallgatod meg mi is történt.
- Mi történt volna Toto. Össze jöttél megint a volt feleségeddel azután, hogy szerelmet vallottál nekem. - mondom halkan és már elég nehéz volt tartani magam. Közben a szemem sarkából láttam, hogy Valtteri és Lewis kicsit messzebb, de halló távolságban megálltak.
- Ez nem ilyen egyszerű.
- De pont ilyen egyszerű. - vágom rá és most már nem bírtam kicsordult egy könnycsepp. Bírnom kellett volna, de nem bírtam mert szeretem Totót és fáj ez az egész. - Szeretném felbontani a szerződést. Nem akarok többet együtt dolgozni veled.
- De te Valtterivel dolgozol. - mondja szomorúan.
-  Igen. De te a főnököm vagy és nem akarlak többet látni. - vágom rá.
- Rendben. - bólint szomorúan láttam, hogy neki is könnyes volt a szeme, de Ő ezt nem akarta annyira kimutatni.
- Várjatok. Szófi. - lép mellém Valtteri.
- Valtteri kérlek ne. Ne nehezitsd meg.
- Figyelj. Tudom, hogy nagyon nehéz neked ez az egész. Tudom, hogy nem akarod látni Totót, de kérlek emiatt engem ne hagyj el. Nálad jobb asszisztensem és barátom még soha nem volt. - fogja meg a kezem és közben kérlelően néz a szemembe.
-  Valtteri. - mondom halkan és közben persze már sírtam. Mikor nem. - Nagyon nehéz. Tudod mennyire szeretem.
- Tudom, de együtt átvészeljük.
- Igen. És én is melletted vagyok. - lépett oda Lewis is. Bele néztem a fiúk szemében és láttam, hogy tényleg nem akarják, hogy elmenjek. És azt is láttam, hogy tényleg végig mellettem lesznek.
- Hagyjatok légyszi magunkra. - nézek rájuk.
Mikor kisétáltak csak Toto és én maradtunk.
Totónak háttal álltam és mielőtt vissza fordultam vettem egy nagy levegőt, a könnyeimet pedig letöröltem.
- Maradok még ebben az évben, elmegyek minden kötelező megbeszélésre, de külön nem akarok veled beszélni.
- Rendben. - bólint. - Csak egyet kérlek had mondjak. - néz rám kérlelően.
- Viszlát Toto. - köszönök el majd hátat fordítva neki kisétáltam a tárgyaló teremből. Nem akartam meghallgatni. Nem akartam hallani a magyarázkodást mert nem tudja megmagyarázni. Láttam, hogy csókolózott Susieval úgy, hogy már elváltak és úgy, hogy nekem előtte egy nappal szerelmet vallott. Szóval nem voltam kiváncsi a magyarázkodásra. Csak egyszerűen kisétáltam  Toto életéből.
És azt gondoltam ez így is marad, csak sajnos ez nem így történt.

Valtteri és Lewis a kinti bejáratnál vártak rám. Mikor megláttak nem szóltak semmit csak szó nélkül oda sétált hozzám Valtteri és szorosan magához ölelt. A legjobb barátom lett és ezért annyira hálás vagyok. Amint a szoros karjába kerültem majdnem össze rogytam és elkezdtem sírni.
- Nincs semmi baj. Melletted vagyunk. Gyere menjünk haza. Lewis is át jön, főzünk valami finomat. - nem tudtam megszólalni így csak bólintottam egyet.

Miután megállt a kocsi a ház előtt gyorsan kiszálltam az autóból és bementem házba. A szobámba belépve az ajtót bezártam magam után és leültem az ágyamra.
- Szófi. Bemehetek? - hallom meg Lewis hangját.
- Gyere. - mondom halkan. Lewis mosolyogva be nyitott majd leült mellém az ágyra.
- Hát ez szar nap volt. Egyet értesz.
- Egyet. Talán az egyik legszarrab.
- Nem a legszarrab az volt mikor át aludtam a versenyt. -  mondja kínosan nevetve.
- Hülye, lázas voltál. - nevetek én is.
- Szeretem látni mikor nevetsz. - mosolyog rám. - Mindig gyönyörű vagy, de nevetve még gyönyörűbb. - mondja halkan. - Tudod senki nem érdemli meg, hogy ennyit sírj miatta. - simogatja meg arcomat.
- Tudom. Igazad van. - fogom meg kezét az arcomon. - Csak tudod nehéz mert szerelmes vagyok Totóba.
- Szerelmes vagy? - veszi el kezét arcomról.
- Igen.
- Akkor mutassuk meg neki mit veszített. - mondta Lewis egy kis gondolkodás után.
- Ezt meg, hogy érted?
- Jöjjünk össze.
- Mi van? Most mondtam, hogy szerelmes vagyok Totóba nem szeretnék veled össze jönni.
- Nem úgy. Nem komolyan. Kamu járás lesz. Csak beadjuk Totónak, hogy össze jöttünk és így majd meglátja, hogy mit is veszített.
- Nem tudom Lewis, hogy ez mennyire jó ötlet. Most halkult el a média az előző hülyeségem miatt is. Most meg majd jön egy újabb.
- Nem lesz semmi baj. Megbízol bennem?
- Meg.
- Akkor csináljuk. De senki nem tudhat róla.
- De Valtterinek elmondjuk a legjobb barátom.
- Igen, de Totónak is.
- De ha megkérjük nem mondja el neki.
- Szerintem inkább ne mondjuk el. Úgy az igazi ha csak Te és Én tudunk róla.
- Rendben. De, hogy kezdjük. Azért az még sem lehet, hogy lemegyünk és máris együtt vagyunk.
- Igaz. Holnap el jövök érted elmegyünk vacsorázni. Majd csak mondj annyit Valtterinek, hogy vacsorázni megyünk.
- Rendben. Viszont menjünk le segíteni neki. Szegény ne egyedül csinálja a vacsit.
- Menjünk.
- Viszont Lewis. - állok meg az ajtó előtt mert egy valamit még tisztázni szerettem volna ha már bele megyek ebbe a hatalmas hülyeségbe.
- Igen?
- Ez egy kamu szerelem lesz. Nem akarom, hogy más legyen.
- Rendben. Értettem.
- Akkor vágjunk bele. - mosolyogtam Lewisra.

És így kezdődött el a mi történetünk.