Világbajnok a szerelmem

55

Volt már egy-két szakításom, de ez volt ami a legjobban megviselt. 1 hónapra tűntem el a nagyvilág elől, Daninak és a szüleimnek mondtam, hogy hol vagyok másnak nem mondtam semmit. A telefonomat kikapcsoltam, és a közösségi oldalakat is hanyagoltam. Egyedül akartam lenni, gondolkozni Valtterin és gondolkozni a baleseten. Nem akartam hallani se a F1-ről, sem a pilótákról se senkiről.
A bátyám annyit mesélt, hogy Lewisnak meglett a 6.VB címe (a sztorit ekkor kezdtem el) illetve akart beszélni többször is Valtteriről, de mikor már azt kimondta, hogy Va leállítottam.
- Szia. - veszem fel a telefont bátyámnak.
- Komolyan mondom, hogy mostmár rendőrt hívok Totóra. Kapcsold vissza a telefont. Reggeltől estig a nyomomban van és felőled kérdez. De ha éppen nyugalmam van és nincs ott sehol akkor meg hívogat, vagy SMSt küld. Hiányzol és nem csak nekem mindenkinek még neki is. Naponta elmegy a box előtt. Szarul van.
- Dani ne. Ő szakított velem és jobb ez így.
- Megbánta, múltkor elhívtam sörözni és csak 4-szer sírta el magát.
- Dani elég. Egy dolgot mondj el kérlek.
- Kérdezz bármit.
- Kibékültek?
- Hát nem puszipajtások, de talán egy kicsit javult a kapcsolatuk azóta. Mindenki látja, hogy Valtterit mennyire megviselte a szakítás és próbál mindneki segíteni neki.
- Utolsó futam jön aztán téli szünet jót fog tenni neki is a pihenés.
- Gyere el az utolsó futamra. Kérlek Szófi. Mindenki örülne neki.
- Nem megyek. Most kezdek jobban lenni lelkileg.
- Gyere el. Szereted, Ő meg szarul van nélküled rendben hozhatod.
- Pont ezért nem akarok menni. Nem akarok vele találkozni.
- De miért?
- Mert ha meglátom újra összetörök.
- Nem fogsz, gyere el, kérlek.
- Végig gondolom még.
- Köszönöm.... Elképesztő, megint hív az ember. Komolyan távoltartásit nyújtók be ellenne.
- Vedd fel én is megyek. Majd beszélünk.
- Kedd van.
- Nem mondtam még igent!
- Csak mondom.
- Szia. - nyomom ki a hívást.
Lehet megfogom bánni, de az is lehet, hogy nem. Nem tudom, lehet ez az egy hónap mindhiába volt. Elutazom az utolsó versenyre. Hogy miért? Fogalmam sincs. Nem tudom mifog rám várni.

Csütörtök reggel direkt a a szabadedzés közben érkeztem a pályára, hogy ne találkozzak össze pilótával leginkább Valtterivel ne. Minden jól is ment megpróbáltam takarni az arcom Napszemüveggel, de persze nem jött össze és én hülye elfelejtettem azt is, hogy mennyi újságíró van itt. Amint megláttak egyszerre támadtak le mint amikor a cápa megérzi a vér szagát.
- Szófi hova tűnt el egy hónapra?
- Igaz, hogy szakítottak Valtterivel?
- Miért nem nyilatkozik ez ügyben semelyikük?
- Sajnálom, hogy elveszítette a kisbabáját! - szólalt meg egy újságíró akit még nem láttam erre fele. Ahogy lefagyva ránéztem csak néztem a szemébe. Fiatal volt, gyönyörű lány és csak úgy csillogtak a szemei. Nem szólaltam meg csak bementem a Renaulthoz. Az ajtóban megállva letöröltem könnyeimet majd egy üres helyre leültem Dani oldalán.
- Szófi, de jó hogy itt vagy. Nagyon régen nem láttunk már. - köszönöm az egyik szerelő.
- Szia. - mosolygok rá.
- Szia Szof. - ül le mellém Michael Dani személyi edzője és egyben legjobb barátja.
- Szia. Hogy vagy?
- Ezt inkább én kérdezhetném. Hogy bírod?
- Őszintén?
- Teljesen.
- Szarul. Hiányzik Valtteri. Nélküle boldogtalan vagyok.
- Azt hittem ez az egy hónap jót tett neked?
- Egy hotelben laktam, nem mozdultam ki csak háromszor, hogy elmegyek sétálni. A kaját is a szobámba hozattam és sírtam. Többet sírtam mint eddig életemben valaha.
- Miért nem hívtál?
- Mert nem akartam senkit látni. Danival is csak azért beszéltem, hogy tudja élek nincs bajom.
- Aggódott érted. Volt, hogy összetört dolgokat mert utálja, hogy ilyen szomorú vagy. Magát hibáztatja, hogy ide kerültél, hogy nem ellenkezett és hagyta, hogy átmenj a Mercihez.
- Nem kell, hogy magát hibáztassa mert, ha azt mondta volna, hogy ne menjek is mentem volna. Totonak nem mondtam volna nemet.
- Totóról ne is beszéljünk.
- Ennyire rossz a helyzet? - nevetem el magam.
- Cyril kitiltotta. Konkrétan nem is a Mercinél volt hanem innen irányította a csapatát.
- De miért? - nézek nevetve Michaelre. 
- Mert várta, hogy hívd Danit, és elmond hol vagy.
- És Ő volt itt.
- Nem. - mondta én meg lesütöttem a szemem, de mielőtt nagyon elkeseredtem volna folytatta. - Itt nem volt, de sokszor bandázott velünk vagy csak Danival és érdeklődött felőled. Szinte mindennap. Hiányzol neki.
- Ő is nekem.
- Menj köszönj neki.
- Nem, nem tudok a szemébe nézni.
- Ahogy érzed.
- Nem akarom azt sem, hogy megtudja, hogy itt vagyok.
- Hát szerintem azt hamar megtudja.
- Jogos, a hülye újságírók.
- Dani most jön be. Vége a szabadedzésnek. - néz a kivetítőre Michael.
- Szuper.