Függőddé Válva[Jungkook ff] ✓

38.rész

~LiaPov~

Jungkook éppen be pakol nekem egy nagy sport táskába, ugyanis esélyes, hogy a héten már jönnek a babák. Kicsit izgulok, ugyanis bármilyen komplikáció fel léphet menet közben, bár igyekszem másra gondolni.

-Kész vagyok.-Egyenesedett fel, majd el rakta a táskát a fotelre.-El kéne menni a boltba, ugyanis kezd fogyni az étel. Te jössz?-Nézett rám.

-Megyek.-Bólogattam, mire elém lépett és segített nekem ülő helyzetből fel állni. Nyomott egy puszit az arcomra, majd elindultunk lefelé. Február lévén fel vettük a kabátokat, majd a bakancsokat is és végül kifelé vettük az irányt. Jungkook segített be ülni a kocsiba, majd végül ő is be ült a kormány mögé.

Decemberben karácsonyra kaptunk egy autót Jungkook szüleitől, amit nehezen ugyan, de el fogadtunk. Kook azóta már le tette a jogsit, úgyhogy nem volt kérdés, hogy mégis ki fogja majd vezetni a vörös ördögöt.

Kook szokásához híven kezét combomra helyezte és csak akkor vette el, amikor váltott.

-Itt vagyunk.-Szólalt meg, mire ki csatoltam magam és ki nyitottam az ajtót. Jungkook természetesen segített ki szállni a járműből, majd a bolt felé vettük az irányt.

-Mit is akarunk venni?-Néztem rá.

-Hát zöldség mindenképpen kéne, hús, víz és kenyér is kéne, bár tőlem vehetünk kiflit is. Meg ha akarsz akkor vegyünk csokit.-Javasolta, közben pedig le vett a polcról pár instant rament.

-Akkor én megyek és hozok zöldséget, te pedig a többit.-Javasoltam.

-Jól van.-Nyomott egy puszit homlokomra, majd megindult a pékárúk felé, én pedig a zöldségek felé.

-Lia!-Hallottam meg egy ismerős hangot magam mögül, mire meg fordultam. Jin és Namjoon integettek nekem, majd megindultak felém.

-Sziasztok!-Mosolyogtam rájuk. Szorosan meg ölelgettek, majd el vették tőlem a zöldségeket, hogy ne nekem kelljen az összeset cipelni.-Köszi.

-Semmiség.-Rántotta meg a vállát Jin, majd körbe nézett, miközben Namjoon mellém állt és segített válogatni.-Jungkook? Egyedül jöttél? Ő tud róla? Vagy ő engedett el egyedül? Tényleg ennyire felelőtlen?-Nézett rám kissé dühösen Jin, mire el nevettem magam.

- Nyugodj meg Jin, Jungkook is itt van velem. Csak mondtam, hogy váljunk szét, mert úgy hamarabb végzünk.-Avattam be a részletekbe. Namjoon csak csendben mosolyogott és szedegette a zöldségeket.

Néha el gondolkodom, hogy Namjoon és Jin egy pár, vagy esetleg testvérek? Eddig akárhányszor láttam őket mindig ketten voltak és talán egy kicsit furcsán is viselkednek. Nem tudnám rájuk mondani, hogy egy pár, hiszen nem úgy járkálnak, viszont látszik rajtuk, hogy nem testvérek.

-Figyelsz?-Legyezett előttem Namjoon, mire meg ráztam a fejem és rá emeltem tekintetem.

-Ne haragudj! El bambultam.

-Azt láttam.-Mosolyodott el.-Csak azt kérdeztem merre van Jungkook. Mivel már azt hiszem minden szükséges zöldséget meg vettünk.

-Legutób a pékárúknál hagytam, de gondolom azóta már el ment onnan.-Néztem körbe.-Menjünk körbe.-Rántottam meg a vállam.

-És hogy vagy? Minden rendben oda bent.-Bökte meg nagyon óvatosan a pocakom, mire el kuncogtam magam.

-Minden rendben. Ha minden igaz a héten már mindkettő baba úton lesz.-Mosolyodtam el.

-Szuper. Majd meg látogatunk a kórházban. Jut eszembe...Jungkook eszik rendesen?

-Mióta együtt vagyunk azóta igen. Sőt..A fél hűtőt ő eszi ki, bár mostanában inkább én.-Nevettem el magam.-Nézzétek ott van Jungkook.-Mutattam előre.

-Ki az a lány?-Kérdezi Namjoon halkan, mire vállat rántok.

Patina szőke haja melléig ér, ami mellesleg úgy kint van, mintha annak kötelező lenne kint lennie. Az arcán innen látom, hogy lassan potyog a vakolat és a mini szoknyáról már ne is beszéljünk.

Negédesen mosolyog Jungkook-ra és úgy cseverészik, közben oldalra dönti a fejét és a haját csavargatja. Undorító...

-Öhm..Nem kéne..Szóval..Nem lesz baj?-Nézett Jin Namjoon-ra és észrevétlenül felém bökött a fejével.

-Én nem aggódnék a helyetekben.-Rántottam meg a vállam és kényelmesen meg állva néztem, hogy mi lesz ezután.

A csajszi lassan fel futtatta Jungkook mellkasára a kezét, mire Kook hátra lépett egyet. A lány értetlenül nézte és mondott neki valamit, mire Jungkook meg rázta a fejét. Mivel még mindig ott tartotta a szőkeség a kezét, így Jungkook kénytelen volt maga le venni onnét és még egyet hátra lépni. Ekkor döntöttem úgy, hogy oda mehetünk végre.

-Szia, meg hoztam mindent.-Mosolyogtam rá, majd egy puszit nyomtam arcára.-Ő ki?-Döntöttem oldalra a fejem és rá mosolyogtam a lányra, mintha nem láttam volna az előbb semmit sem. A szőke leányzó elég hamar zavarba jött és mivel nem tudott mit mondani csak meg hajolt és el is húzta a csíkot.

-Ehhh, de utálom az ilyen lányokat.-Érkezett meg mellénk Jin fejét csóválva, majd a kosárba tette a nála lévő zöldségeket.

-Mennyit láttatok?-Hajtotta le fejét Jungkook.

-Az előtt érkeztünk, hogy le tapizott volna.-Néztem rá.

-Oda akartunk menni, de Lia azt mondta, hogy ő nem aggódik, szóval..Végül csak meg vártuk, hogy mi lesz a vége.-Mondta Namjoon.

-Nem aggódtál? És ha el rabol?-Néz rám Jungkook.

-Ő? Persze..Én csak azért nem aggódtam mert tudtam, hogy úgy sem kezdenél ki vele. Ha pedig mégis..Akkor az ott.-Mutattam az ölére.-Ott lesz.-Tettem ujjam homlokára, mire Jin a szokásos ablaktörlő nevetésébe kezdett.

Végül mindnyájan körbe mentünk a boltban és meg vettük a szükséges élelmiszereket, majd kifelé vettük az irányt.

-Majd találkozunk még!-Intettek és már el is hajtottak a kocsival. Mi is be ültünk a piros démonba, majd kényelmesen el helyezkedtünk és hazafelé vettük az irányt.

-Jungkook!-Néztem rá.

-Hm?-Fordította egy pillanatra felém a fejét, de aztán gyorsan vissza is nézett az útra, hogy ne legyen semmi baj.

-Jin és Namjoon..Hogy is kérdezzem? Ők egy pár?-Néztem rá bizonytalanul, mire el mosolyodott.

-Jin és Namjoon kapcsolata nagyon különleges.-Kezdett bele.-Nem is tudom mikor találkoztak..Jó pár éve, az biztos. Szinte mindig ott voltak a másiknak és mindenben számíthattak egymásra. Nagyon jó barátok voltak és imádták egymást. Ez mai napig így van. Nem tudják, hogy mi is van köztük pontosan. Nagyon szeretik egymást, néha talán túlzottan is, de nincsenek együtt. Nincsenek tisztában azzal, hogy mégis mit éreznek akkor amikor együtt vannak. Érted? Tudják, hogy nem egy szimpla barátság az ami nekik van, de szerelemnek sem nevezik azt. Ha engem kérdezel azok, bár ki tudja? Lehet csak túl sokat képzelek bele, de hát ez van.-Rántotta meg a vállát.

El gondolkodtam, hogy mégis mi lehet amit éreznek egymás közelében? Furcsa ez és komplikált. Ekkor eszembe jutott valami:

-Csókolóztak már?-Tettem fel a kérdést, mire Jungkook fel húzta egyik szemöldökét.

-Nem. Miért?

-Mert lehet, hogy ezzel tisztáznák azt, hogy mégis mit éreznek egymás iránt. Nem? Elvégre ha nem olyan érzést vált ki belőlük a csók mint mondjuk belőled és belőlem, akkor mindegy. Viszont ha olyat, akkor nyilvánvaló, hogy szerelmesek egymásba.-Magyaráztam hevesen, Jungkook pedig csak bólogatni kezdett.

-Mhm, értem amit mondasz. És mégis hogyan lehetne őket rá venni egy csókra?-Nézett egy pillanatra rám.

-Azt hiszem van egy ötletem.-Mosolyodtam el, majd hátra dőltem és kényelmesen el helyezkedtem.

2020.11.12.