{ M A Y A }
Idegesen álltam Tom mellett. Az elmúlt két napban ugyan pihent és lábadozott, de én nem éreztem úgy, hogy készen áll máris egy ilyen vásárlás rohamra.
Így az elmúlt másfél vagy talán csak egy órában próbáltam rá figyelni és arra, hogy mit is veszek. Ez végül Tom-nak is feltűnt, aki nagyot sóhajtva pillantott le rám.
- Abba hagynád ezt az egészet? - érdeklődött.
- Mégis mit? - kérdeztem. - Én nem csinálok semmit - motyogtam, miközben a fejemet ráztam.
Tudtam, hogy feleslegesen hazudok Tom-nak. Ő úgyis kitalálta már, aggódok érte. A hajába túrt, majd a közeli polcnak támaszkodott.
Szemei fáradtan csillogtak, miközben mélyen a szemeimbe nézett.
- Nem kell aggódnod miattam, jól vagyok - motyogta, figyelmen kívül hagyva a válaszom. - Csak vásárolj és költsd a pénzem - tárta szét a kezét.
A vállába ütve borzadtam el, mire felnevetett. Tudta, hogy nem szerettem erre gondolni. Az elmúlt időben, valahogy még rosszabb is lett. Rossz volt arra gondolni, hogy én csak akaszkodok rá és olyan vagyok, mint egy élősködő.
- Maya - szólt rám halvány mosollyal, mire lebigyesztve tekintettem fel rá.
- Nekem ez nem megy - suttogtam magam elé. - Úgy érzem magam, mint egy élősködő - motyogtam miközben körbe tekintettem a boltok között lévő folyosón.
- Hát ne érezd - jelentette ki Tom egyszerűen. - Engem teszel ezzel boldoggá, ahogyan azzal is boldoggá tennél, hogyha sietnénk - nyögte végül. - Eléggé fáj a hátam - suttogta.
Már kezdtem volna bele, hogy akkor menjünk haza, de Tom feltette a kezeit.
- Eszedbe se jusson azt mondani, hogy menjünk haza - szólt halkan. - Ha már eljöttünk idáig akkor vásárolunk - morogta, majd behúzott a legközelebbi boltba.
Mélyen felsóhajtottam, majd idegesen tekintettem körbe. Csupa puccos ruha, olyanok amik természetesen gyönyörűek voltak, de sosem hordtam volna ilyesmit.
- Mi kellhet innen? - mutatott körbe.
Megannyi ruha, köztük bikinik is. Zavartan tekintettem fel Tom-ra újból, majd kezdtem el motyogni.
- Bikini - motyogtam.
- Tessék? Nem hallottam - hajolt le hozzám.
- Nincs bikinim - sóhajtottam kicsit.
- Még mindig nem hallom - tette kezeit a füle mögé. - Kérlek beszélj hangosabban - szólt szórakozottan.
A szemem megforgatva, unottan tekintettem fel rá.
- Bikini kell te barom - szóltam hangosabban, mint ahogy kellett volna.
Többen is felénk néztek, mire zavartan hajtottam le a fejem. Nem voltam hozzá szokva, hogy az emberek megbámuljanak. Éreztem, ahogyan szép lassan pirosra vált, az alapból sápadt arcom, mire még jobban lehajtom a fejem.
- Tudod hozzá kéne szoknod, hogy sokan néznek - szólt Tom a fülem mellett. - Egy alkalommal legalább biztos, hogy elakarlak vinni egy premier-re - jelenti ki. - Szeretném, hogy a rajongók azt a lányt lássák mellettem aki elrabolta a szívem - tette kezeit a szívére.
YOU ARE READING
100 𝐌𝐄𝐌𝐎𝐑𝐈𝐄𝐒 𝐖𝐈𝐓𝐇 𝐘𝐎𝐔; 2.ᴇ́ᴠᴀᴅ
FanfictionKezdés_2020_10_24_szombat A sok csapás után Tom és Maya újra próbálkoznak, csak most ketten. Ketten a világgal szemben. A szerelmespár pihenni akart csupán együtt, de nem is tudják, hogy mi is lesz abból. Visszatér egy régi ex és régi barátok bukkan...
