Elsőnek figyelmen kívül hagyom a kérdését és tovább nézem, próbálok lenyugodni, mert nem akarom megijeszteni.
- Domenico? Mi történt? - kérdi újra.
- Gyere ide kérlek. - szólalok meg.
Catarine kiszáll az ágyból és elindul felém, látom ahogy végig né...
Hajnalban felriadtam arra, hogy melegem van, de amint mögém néztem Domenico ölelt magához szorosan. Mivel pisilnem is kellet megpróbáltam kimászni a kezei közül, ami sok kínlódás után sikerült. Mikor a nagy ablak felé fordultam megállt bennem az ütő, egy árnyat láttam elbújni. Ijedten odarohantam az ablakhoz és egy fekete ruhás pasast láttam futni az udvar hátsó része felé.
- Domenico!!! Kelj fel!! Van valaki a birtokon!! - sietek vissza hozzá.
- Micsoda? - ugrik ki az ágyból. - Hol láttad?
- Itt állhatott azt ablak alatt, de mire észre vettem már a birtok hátsó része felé futott. - magyarázom neki idegesen.
- Menj a nappaliba ott van egy piros gomb, nyomd meg azonnal én a pasas után megyek küld a többieket is. - utasít és egy fegyvert vesz a kezébe majd elindul ki az udvarra.
Én aszerint cselekedtem, ahogy Domenico parancsolta és lesiettem a nappaliba és megnyomtam a piros gombot. Nem telt el pár perc és mindenki ott volt, nagyapáéktól kezdve a katonákig.
- Kifelé a birtok vége felé!!! Domenico már üldözi a pasast!!! - ordítom el magam. - Két technikus maradjon itt és nézzék át azonnal a kamera felvételeket. Tudni akarom, hogy mióta állt a könyvtár nagy ablakánál és hogy ki a fene lehet!! Nagyapa, Bas, Sam és Lexa ti itt maradtok és Lucia nagyira vigyáztok és rám, hozzatok még erősítést. Ha kell Alberto-t is hívjátok fel.
Mindenki aszerint cselekedett ahogy mondtam, nagyapáék itt maradtak velem a nappaliban és vártuk, hogy Domenico-ék vissza érjenek. Amíg arra vártunk, hogy vissza érjenek addig én utat koptattam a szőnyegbe az oda-vissza járásommal. Nagyapáék próbáltak nyugtatni, de sikertelenül.
- Kérlek ne nyugtassatok!! Nem tudok megnyugodni, hiszen az a pasas kijátszotta a riasztókat és ki tudja mennyi ideje állhatott az ablak alatt és figyelhetett minket. - magyarázom nekik ijedten és mérgesen.
Mielőtt bármelyikőjük is válaszolhatott volna, a katonák léptek be és vonszoltak magukkal egy fekete maszkos férfit le a pince felé. Aggódó tekintettel vártam, hogy végre belépjen Domenico is. Amikor végül ő is belépett hatalmas megkönnyebbülés lett úrrá rajtam, majd oda siettem hozzá és átöleltem a nyakánál fogva, mire ő is a derekam köré csavarta a kezeit.
- Minden rendben! Még időben elkaptuk!- suttogja a fülembe.
- Ugye nem sérült meg senki? - kérdem.
- Két katona, amikor elém ugrottak, az egyiknek a jobb válla, a másiknak a bal felkarja. - adja meg a választ. - De ha megbocsátasz most le kell mennem a nagyapáddal, hogy kifaggassuk.
- Rendben, küld fel a két sérült katonát. Gyors felöltözöm. - engedem el. - Lexa gyere velem! Bas, Sam ti itt maradtok Lucia nagyival és a két katonával. Lucia nagyi kérlek beszélj az igazgatóval, ha nem gond délután írjuk meg a vizsgát, most nem tudnék koncentrálni.
Lexa-val sietve elindultunk a szobámba, hogy átöltözhessünk. Amikor Lexa-val beléptünk a szobámba, ő egyenesen az ablakhoz és a teraszajtóhoz ment, gondolom leellenőrizni a terepet. amikor végzett a megfigyeléssel leült az ágyamra és várta hogy elkészüljek. Sok keresgélés és Lexa javaslatai után erre a szettre esett a választásunk:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
