Sebzett lelkek /Charles Leclerc ff./ BEFEJEZETT

43.rész

Mia:
B: Mia,jól vagy?

M:ahham.. biztos valami rosszat ettem -mostam meg a szám.

B:visszamész a hotelba? Szóljak Charlesnak?

M:nem kell. Megvárom,max. ha rosszabbul leszek, visszamegyek. -végül kibírtam azt a pár órát, amíg ment a szabadedzés és utána Charlesal visszamentünk a szobába.
Charles szinte egyből aludt olyan fáradt volt,de rám újra rám jött a hányinger. Bevettem egy fájdalomcsillapítót és utána már nyugodtabban bújtam Charleshoz és aludtam el.
 
/hétfőn/

Mia:A repülőn hazafele kifejezetten rosszul éreztem magam,bár egész hétvégén rosszul voltam. Szombaton és vasárnap is hánytam pedig alig ettem.

C:kicsim biztos minden rendben?

M:igen,igen. Otthon majd beveszek pár gyógyszert és jobban leszek.

C:oké

Puszilt meg majd hazamentünk.

/másnap/

Mia: Charles elment a haverjaival kirándulni én pedig addig Leával voltam.

L:elmúlt már a rosszul léted?

M:nem igazán.. ugyanúgy rosszul vagyok időnként.

L:figyelj, lehet, hogy meg fogsz lepődni, de mi, van, ha terhes vagy?

M:hogy mi?? Az nem,hisz mindig védekezünk.

L:azért szerintem a biztonság kedvéért vehetnénk tesztet.

M:de nem kell.

L:Mia.. ennyire rosszul nem lehetsz egy kajától.

M:ahhj. Na, jó. akkor menjünk. -elmentünk a boltba vettünk vagy 5 darabot a biztonság kedvéért majd otthon megcsináltuk.

M:azt írja, hogy várni kell 10 percet.

L:oké..

/10 perc múlva/
Mia:

M:én nem merem megnézni.

L:oké. Akkor megnézem én.

Pár perc múlva döbbent arccal jött ki.

M:na??

L:keresztanya leszek.

M:mi? Na, ne.. anya leszek?

L:bizony.. gratulálok Mia.

M:azta.. fel se bírom fogni.

L:ugye megtartod?

M:mi? Hát persze.. hisz ő az én gyerekem és remélem, hogy Charles is örülni fog neki.

L:holnapra kérjünk időpontot a nőgyógyászatra és utána elmondhatod Charlesnak.

M:oké -álltam még mindig ledöbbenve, de mosolyogva.

/másnap/
Mia:korán reggel elmentünk Leával a dokihoz, amíg még Charles aludt és kiderült, hogy tényleg gyereket várok,3 hetes a kis csöppség.
Boldogan hazamentem, hogy majd elmondom Charlesnak erre, amikor beléptem szinte letámadott.

C:hol voltál? Hívtalak.

M:lemerült a telóm. Mi a baj?

C:anya hívott, hogy át kell mennünk családi ebédre. Teljesen elfeledkeztem róla.

M:most?

C:igen. Miért?

M:jah. Semmi. Öltözök és mehetünk. -hát ennyit arról, hogy elmondom neki....
Már pár órája ott voltunk az ebéden mikor hirtelen rosszul éreztem magam úgyhogy kiszaladtam a WC re. Amikor végeztem Charles anyukája állt előttem.

Anyja:tudja?

M:ohm.. ki és mit? -kérdeztem nevetve.

A:Charles.. a babát.

M:nem. -mondtam mosolyogva.

M:honnan jött rá?

A:drágám,anya vagyok,szinte egyből láttam.

M:úgy terveztem, hogy ma mondom el neki.. de ugye ide jöttünk.

A:miért nem mondod el neki most? Itt van a család,biztos mindenki örülne neki.

M:nem tudom..

A:na, gyere. Mondd el neki,nagy öröm lenne a családnak.

M:hát oké. -visszamentünk a nappaliba.

M:Charles kérlek, ide tudnál jönni? -hívtam oda magam mellé.

C:ohm. Miaz?

Állt velem szemben.

M:drágám valami nagyon fontosat kell elmondanom ami, remélem, hogy itt mindenkit boldoggá fog tenni.

C:uhh. Miaz?

M:Charles,gyerekünk lesz -mire mindenki örülni kezdett,Charles csak döbbenten állt előttem.

C:na, ne..

Ölelt meg majd mosolygott, de láttam rajta hogy nem igazi az öröme.
Még ott maradtunk a szüleinél, de mikor hazamentünk Charles leült a kanapéra.

Charles:csak azon járt az agyam, hogy hogy fogjuk megoldani ezt..
Én versenyzek,még fiatalok vagyunk, alig 1 éve jöttünk össze és máris gyerek..
Csak gondolkoztam, hogy mi legyen, de végül mindig oda lyukadtam ki hogy örömmel tartom a karomban a kisfiamat vagy kislányomat.

M:nem örülsz neki?

C:mi?

M:ha nem örülsz neki, akkor elmegyek, és egyedül nevelem fel őt,mert biztos, hogy nem fogom elvetetni.

Gyorsan felálltam és megfogtam a kezét.

C:soha az életben nem kérnélek arra, hogy vetesd el,hisz az én gyerekem is. A mi közös gyerekünk.
Kicsim.. Persze hogy örülök neki, hogy lesz egy kisbabánk,csak ugye én egész évben úton vagyok és nehéz lesz menedzselni így ezt.

M:Charles,megoldjuk. Oké?

C:oké. Én hiszek neked. -megcsókoltuk egymást majd kimentünk a teraszra és néztük együtt a naplementét.