Sebzett lelkek /Charles Leclerc ff./ BEFEJEZETT

10.rész

M:köszi hogy hazahoztál. -szálltunk le a gépről.

C:ugyan nincs mit. Úgyis egy városban lakunk. Figyu itt parkol a kocsim. Hazavigyelek?

M:hát ohm..

D:Mia.. -mire mindketten a hangforrás felé néztünk. David volt az egy csokor rózsával a kezében.

D:Mia,kicsim -jött közelebb majd magához húzta Miát,mire engem elöntött a düh.

M:David hát te?

D:meglepi.. -puszilta meg Miát,aki csak meglepetten állt előtte.

D:van még egy meglepim. -mire felemelt egy kulcsot.

M:hát ez meg?

D:ideköltözöm.. vettem egy lakást,már csak a cuccaidat kell átvinni és végre együtt lakhatunk. -Mia hátrafordult és rám nézett majd vissza Davidre.

M:és hogyhogy? Mármint a cég?

D:terjeszkedünk és itt is kiveszünk majd egy irodát, úgyhogy innen is intézhetem a dolgokat. Mi az nem is örülsz neki?

M:mi? Dehogyisnem. Csak meglepődtem. –hát még én hogy meglepődtem. Együtt fognak lakni.. nem is hiszem el azok után, hogy Miával megint ilyen jóba lettünk..

C:akkor gondolom Daviddel mész haza. Majd 2 hét múlva találkozunk. Szia -köszöntem el egyhangúan.

M:köszi, a fuvart Charles. Majd találkozunk. -mondta hangosabban mivel már mentem a kijárat felé. Beültem a kocsiba és hazavezettem.
Otthon leültem a tv elé és csak bámultam magam elé.
Néha kiültem a teraszra levegőzni,de ugyanolyan ideges voltam.

Mia:Örülnöm kéne annak, hogy David ideköltözik, de nem örülök, sőt inkább zavar.. és bűntudatom van Charles miatt.. pedig lehet, hogy meg se hatotta őt, hogy a barátommal összeköltözünk.

D:kicsim,jól vagy?

M:persze-mondtam zavartan,miközben csak azon gondolkoztam,hogy vajon,hogy érezheti magát Charles.

D:olyan jó,hogy végre együtt fogunk élni.Szerintem fel is avathatnánk a lakást.

M:mire gondolsz?-miközben közelebb csúszott hozzám a kanapén.

D:tudod,nagyon hiányoztál már.-csókolt meg.

M:te is hiányoztál nekem.

D:akkor bepótolhatnánk az elmaradt közös testmozgást.

M:ohm,nekem még dolgoznom kell,szóval bocsi de most nem jó.-álltam fel hirtelen,majd bementem a szobámba.
Fel-alá járkáltam és csak azt kérdezgettem magamtól,hogy mégis mi a franc van velem?Hisz David a vőlegényem,most mégse érzek semmit,mikor meglátom,sőt inkább zavar,mert tudom,hogy Charlest zavarja.
De miért is foglalkozok én azzal,hogy mi zavarja Charlest..??
 
Charles:

C:az az idióta pojáca csak úgy megjelenik.. és vettem egy házat- utánoztam a hangát. -mondattal magához láncolja.

P:Charles te szerelmes vagy belé.

C:mi? Lehet, hogy tetszik, de az hogy szerelmes legyek belé az már túlzás.

P:nyugi. Ő is szeret téged.

C:mi? ezt meg honnan tudod?

/TB/ Pierre:Épp a Ferrari boksza előtt sétáltam el és mentem hátra hogy sunyiban bemehessek a Red Bullhoz mikor megláttam, hogy Mia Brittával beszélget.

M:mikor ránézek, valami más érzés kerít hatalmába. Valami erősebb. Mintha nekünk egyszerűen együtt kéne lennünk,de ugye nem lehet. -azt hittem, hogy csak a szokásos Davides ömlengős duma, de aztán..

B:most kiről is beszélsz?

M:hát Charlesról. -Charles neve megütötte a fülemet.

B:ennyire szereted őt?

M:nem tudom.. lehet, hogy szerelem lehet, hogy nem.. De pontosan a lehet miatt nem tudok lemondani Davidről. Pedig már nem az igazi a kapcsolatunk.. sőt..! Nem tudom, hogy mi ez az egész.. és ez zavar.

B:elhiszem,de beszélned kéne vele.

M:ugyan már.. sose hallgatna meg.//

Charles:

P:szerintem mondd el neki, hogy szereted őt,hogy vele akarsz lenni és tudod, hogy ő is veled akar lenni.

C:és ha nemet mond?

P:és ha igent?...

Sajnálom,hogy most ilyen rövid lett a rész,de majd a következő😉.
Ebben is van azért,de abban sok lesz az izgalom és az érzés.💕