Március 7🎊

3.4K 112 48
                                    

A tegnapi napot és a mai délelőttünket/délutánunkat nem nagyon szeretném leírni. Egyébként a végeredmény elégge elfogadható lett.
Ricsi, és a bölcs kijelentései. Mikor végeztünk megszólalt, hogy "ez komoly lett. Szarból várat építettünk!" . Nos, köszönjük.

Mielőtt találkoztam Cortezzel lefürödtem (mindannyiunkra rá fért), és anyu megint rám erőszakolta azt a ruhát. De mivel tetszik, így nem kellett annyit győzködni.
-Szia! - köszöntem, mikor kiléptem a kapun, és megláttam.
Biccentett, majd összekulcsolta az ujjainkat.
-Mit csináltál? - érdeklődtem kedvesen.
Fogalmam sincs, hogy mi az a sorozat, vagy hogy hogy ejtik/írják le, szóval... valamit nézett.
-Az mi? - kérdeztem értetlenül.
-Nem tudod mi az? - esett le az álla.
-Hát öö. Nem nagyon.
-Akkor majd megnézzük - kacsintott.
Mikor odaértünk a sziklához, már hallatszott a hangos zene.
-Na ugye, hogy jó? - kérdeztem, majd leültünk a padra. -Hú, de hüvős van.
-Ilyen ruhában? Nem csodálom - biccentett, mire elhúztam a szám.
-Jó, na. Tetszik. Ráadásul anyunak is - tettem hozzá unottan, ő pedig felröhögött. -Jaj, tényleg. A nagyszüleid is jól érezték magukat?
-Igen - felelte. -De hazafele kinevettek, amiért belefejeltél az étlapba.
-Ne is mondd - temettem a kezembe az arcomat. Megfogtam a kezét, majd felálltam a padról. -Gyere!
-Hova?
-Benézünk abba a házba - vontam vállat. -Miért ne.
Teljesen értetlenül sétált mellettem. Nem csodálom, igazából én sem akartam volna bemenni, ha nem tudom kik vannak ott.
Kinyitottam az ajtót, és abban a pillanatban leállt a zene.
-Boldog szülinapot! - üvöltötték el magukat a többiek. Ott volt az osztály (Arnold nem), meg egy rakás ember akit nem ismerek. Ó, és Edina is.
Cortez megköszönte mindenkinek, majd miután csak mi maradtunk ott, körbenézett.
-Ez kinek az ötlete volt? - nevetett fel. Mindannyian Zsoltira mutattunk.
-Bár - gondoltam bele. -Mindenkié.
-Így igaz - bólintott Kinga. -Hé!! Te, ott, nyomi! Elmondtam, hogyha valamihez hozzányúltál akkor megeszed, vagy lenyomom a torkodon! - indult meg Kinga az ismeretlen alak felé, mire mi felröhögtünk.
-Mibe, hogy ma megver valakit? - kérdezte Zsolti.
Egyébként a bulinak jó hangulata volt, Dave magára vállalta a dj szerepet, Kinga üvöltözött, Virág és Ricsi.. hát, Virág majomkodott Ricsin, Zsolti és a rockerek a fogalmam sincs honnan szedett alkoholmentes sört itták. A rockerek "berúgtak", Zsolti folyamatosan rajtuk vihogott, Edina pedig egy béna kifogással odajött Cortezhez, és végig vele próbált flörtölgetni. Én pedig hagytam, mit tudtam volna csinálni? Cortezt amúgy sem érdekelte, mert másokkal beszélgetett legtöbbször. Nem voltam vele végig, mert Kinga megkért, hogy valamennyire tartsam én is a frontot. Tőlem ugyan nem ijedtek meg, de Kinga azt mondta, hogy vessem be a "kérsz pofont ököllel?" taktikát. Nos.. kedves tőle, meg minden, de nem alkalmaztam.
-Kizárt a fürdőből egy pár, pedig én csak kezet akartam mosni - újságoltam el Corteznek, aki felnevetett. -Tiszta sör vagyok. Valamelyik idóta borította rám.
-Nem azt mondta Kinga, hogy nincs alkohol? - kérdezte, mire vállat vontam.
-Szia, Cortez - tipegett oda a magassarkújában. Jól kezdődik.
-Szia, Edina - köszöntem unottan.
-Te is itt vagy? - nézett rám döbbenten.
-Nem, én csak egy robot vagyok. Szerinted?
-Csak azt akartam mondani, hogy mégegyszer boldog születésnapot - dobálta a haját, ami elég furán nézett ki.
-Kösz. Hetedjére is. Megvolt - válaszolt, majd fél karral átölelt és magához ölelt.
-Én akkor megyek is - mondta hisztérikusan, én pedig megforgattam a szemem.
-Mindjárt jövök, kimegyek egy picit - jelentettem ki.
-Megyek veled.
-Nem kell - mosolyogtam rá, majd adtam neki egy puszit.
Kimentem az ajtón, és neki dőltem a ház falának, majd megpillantottam Dóriánt.
-Dórián, te mit csinálsz itt? - léptem előre.
-Virágot keresem. Még van egy dolog, amit tisztáznom kell vele - felelte idegesen.
-Nincs itt.
-De, tudom, hogy itt van!
-Ugyan nem mész be ide! - jelentettem ki határozottan.
-Miért, mit csinálsz, ha igen? - kérdezte unottan. -Leütsz?
-Akár - vontam vállat, majd megfogta a csuklóm.
-Engedj el. - néztem a szemébe, majd megszorította a kezem. -Hallod!
-Nem - vont vállat.
-Hogy lehetsz ilyen ciki, hogy lányokat tekintesz az ellenfeleidnek? - kérdeztem, bár nehéz volt egyenletesen beszélni, mert egyre erősebben szorította a kezem. -Idióta. Engedj el!!
-Nem! - kiáltotta el magát idegesen.
-Megrúglak.
-Hajrá - bólintott, majd csavart egyet a kezemen. Baromira fájt, már könnyeztem is.
-Ennél lejebb nem tudnál süllyedni? Hülye állat - motyogtam, majd megrúgtam a bokáját. Ahogy tudtam. Elég gyenge próbálkozás volt. És ilyenkor hol vagy, Cortez??? Vagy bárki?
-Tudod, ahhoz képest, hogy bot alkatod van, baromi erősen tudod szorítani a csuklómat - biccentettem felé.
-Engedd el - szólt egy hang hátulról. -Érted?
Elengedett végre, én pedig hátranéztem. Ajajj.
-Virágot keresem - ismételte meg magát.
-Nem keresed. Tűnés!
Hú, attól a nézéstől én is megijedtem volna. De tényleg.
Dórián gúnyosan vigyorogva kezdett el hátrálni, az arcomról meg lefolyt egy könnycsepp. Annyira nem fájt Dórián szorítása, de a többi gondom annál inkább.
-Gyere - húzott oda magához. Egyre több könnycsepp folyt le az arcomról, ő pedig szorosan átölelt. Nem vette észre a csuklóm, de nem is baj.
-Nem tudnánk visszamenni egy picit ahhoz a padhoz? - kérdeztem, válaszul bólintott. Úgy döntöttem, elmondok neki mindent. Nincs sok veszteni valóm.
-Virág elmondta.
Teljesen lesokkolódtam.
-Mi? - kérdeztem vissza döbbenten.
-Legközelebb nekem is elmondhatnád, nem csak Neményinek - biccentett, én pedig letöröltem a könnyem.
-Rendben, de akkor ő hallgatott meg - vontam vállat.
-Aha. Ezt úgy mondtad, mintha én sosem hallgattalak volna meg. Még kérdeztem is, de te szóltál bármikor is?
-Nem, nem szóltam - mondtam nagyobb hangvétellel.
-Legalább tőled tudtam volna meg, nem Virágtól - nézett a szemembe.
-Akkor most menj, és kérdezd meg, mi az, amit még nem tudsz! - akadtam ki.
-Van olyan? Az klassz - bólogatott.
-Nincs, de nem tökmindegy? - néztem rá mégegyszer könnyes szemekkel, majd hátat fordítottam.

Túl lassú voltam, elkapta a kezemet. Magához húzott, majd a derekamnál fogva mégközelebb férkőzött.
-Nem. Nem az - válaszolt, én pedig szemforgatással válaszoltam. -Mibe fogadjunk? - sóhajtott.
-Mi? - kérdeztem vissza értetlenül.
-Te is tudod, hisztis - vigyorgott rám. Továbbra is szemrebbenés nélkül bámultam rá, majd..
-Corteez! - nevettem el magam, amikor felkapott. -Most is ebbe a szoknyában vagyok!
Nem válaszolt, csak egyszerűen megcsókolt, és nem nagyon hagyta, hogy kényelmetlenül érezzem magam. Egyszerűen csak zavarban voltam. Nagyon.
-Hűűha!! - füttyögött Ricsi. Plusz fogalmam sincs kik voltak ott.
Corteztől nem nagyon tudtam oldalra nézni, egyáltalán nem érdekelte kik vannak ott. Hát. Oké.
Hiába volt csukva a szemem, a vakut így is érzékeltem. Nos, akkor Dave is itt van. És már a neten is fent van a kép.
-Levegőt kaptok, tubicáim? - érdeklődött Zsolti hangosan, én pedig belemosolyogtam a csókunkba.
-Ez szörnyen undorító.
Klassz, akkor Kinga is itt van.
-Miért? Szerintem oan ari - mondta Virág, én pedig inkább eltoltam magamtól Cortezt. Letett, és szembe fordultam a többiekkel. Írtó vörös volt a fejem, akkor meg mégjobban, amikor megláttam őket.
Dave vakuzott, majd a nagy ünneplés közepén Ricsi szólalt meg idegesen.
-Ren, mi az a lila folt a karodon?
-Ja, semmi - kaptam oda a csuklómhoz, majd Cortez is szemügyre vette.
-Ki csinálta? - lépett hozzám közelebb Ricsi is.
Nem elég, hogy Ricsi dühösen bámult rám, betársult hozzá Zsolti (bár egy kicsit furán nézett ki), Kinga, és Cortez. A fenébe.
-Öhm..
-Renáta, nyögd már ki!!
-Dórián.. téged keresett, de nem hagytam, hogy bemenjen - feleltem halkan, és folyamatosan Virágot bámultam.
-A rohadék! Egyszer lefejelem - szitkozódott Ricsi. -Hol van most?
-Nem tudom.
-Cortez, te vidd vissza és csinálj valamit a kezével! - parancsolta Kinga.
-Ti? - kérdeztem.
-Megvárjuk, amíg visszaértek. Ha lehet siessetek! - kiáltotta Kinga.
-És honnan szedsz kötszert, ember? - érdeklődött "kedvesen" Ricsi.
-A fürdőszobába van, csak nyisd ki a szemed! - közölte szemforgatva.

Bementünk a fürdőszobába, majd Cortez leült mellém a kádba. Hova máshova ültem volna?
-Még életemben nem mentőztem - mondta, majd elhúzta a száját. Hangosan felnevettem, és kivettem a kezéből a fáslit.
-Nagyjából megoldom.
Bevizeztem a fáslit és úgy tekertem a kezemre, mivel nem is vérzett csak simán bekékült/lilult.
A kádban ülve (baromi kényelmes pozícióba) átöleltem. Érdekes volt, de sikerült.
Én, és a síró szemem, hozzá a befáslizott kezemmel úgy néztem ki, mint egy idióta. Hozzá egy kádban.
Összeszedtem magam, megmostam az arcom, majd siettünk is a többiekhez.
-Itt vagyunk - jelentettem be ünnepélyesen.
-Remek, de tudod nekünk is van szemünk - közölte Kinga.
-És most, mit akartok? Megkeresni és lefejelni, vagy mi? - kérdeztem értetlenül.
-Aha - röhögött fel Zsolti.
-Barbár állatok, ki is csaphatnak! - szólt közbe Kinga.
-És hagyjuk tétlenül azt amit Emóval csinált, meg azt is amit Rennel?
-Szólunk Mádáynak, észlény!
-Én attól még le akarom fejelni - dünnyögte Ricsi, mire felnevettünk.
-Tudjátok mit? - állt fel Zsolti.
-Jézusom, te mit ittál? - kaptam a fejemhez. Imbolyogva állt fel, a végén pedig szépen el is esett.
-Ja, asszem - felelte, majd felült.
-Az "asszem" finom lehetett. Van még? - érdeklődött Ricsi.
-Jóvanna' nem tudom, mit adtak - vihogott, és végre normálisan is megállt melletünk. -Menjünk vissza, és élvezzük!! Szarni bele a Dóra a felfedezőbe!
-Te tényleg nem vagy normális. - jelentettem ki nyugodtan. Egy cseppet sem túloztam.
-Jut eszembe. Tüptürüptürüp Dóra, tízezer per óra - vékonyította el a hangját Zsolti, majd énekelni kezdett.
-Ez kész - mondta Ricsi, miközben folyamatosan röhögtünk.
Visszamentünk a házba, ahol már semmi baj/meglepetés nem ért, Jaques isteni tortáján kívül. Tele ettem magam (ahogy általában teszem, ha nem otthon vagyok), baromi finom volt. Mondjuk egy kissé zavaró volt a többiek folyamatos nevetése és cikizése, de nem baj.
Három környékén végre Edina is elment, szóval állhattunk neki takarítani. Ahhoz képest gyorsan megvolt, fél ötkor már ott voltunk Cortezéknél. Gyorsan elmentem fürödni (hihi Corteztől lenyúltam 1-2 cuccot), amire Cortez visszaért addigra én már rég aludtam.

na ki az aki nem tudott aludni az éjjel😎✌🏻
egyébként így, hogy vége a kijárási korlátozásnak ugyanúgy otthon vagytok?💓

Szjg Másképp Where stories live. Discover now