Ő.AZ.ENYÉM! •°Jikook°•

Mit keres itt?!

•°Jungkook szemszöge°•

Nem tudom, Jimin ennyire butának néz, vagy azt gondolja, hogy egy repülőről nem tudom megmondani neki, hogy mit csináljon? Simán hívhatott volna, hogy átmehet-e a csicska pasijához. Szerintem azt gondolta, ha Baektől kérdezi, én nem tudom meg, vagy esetleg később tudom meg, amikor már úgyis mindegy. Nem baj, legalább nem fog gyanút, hogy mindenhova követem és minden lépéséről tudok.

Még mindig nem tudom felfogni, hogy járnak. Rohadtul nem illenek össze! Az a csíra nem is férfias. Olyan mint egy transzi. De annak mondjuk nem is rossz... Akkor is! Hogy tud Jimin egy ilyennel járni??  Milyen kis nyeszlett lábai vannak?? Hogy a büdös életben lehet ilyen szar ízlése az én szépségemnek?

Viszont azon az elven vagyok, hogy kedves kell hozzá - azaz Jiminiehez - legyek, mert akkor hamarabb elcsábíthatom. Nem régóta vannak együtt, szóval, ha hamar cselekedek, nem fajulnak el a dolgok.

•°Jimin szemszöge°•

Úristen, annyira jól érzem magam Sugával! Nagyjából az összes szabadidőmet vele töltöm. Már szombat este van, és észre sem vettem, hogy ilyen gyorsan szalad az idő.

Nagyon boldognak érzem magam, ahogy itt tart a karjai közt a takaró alatt és a félhomályban együtt nézzük, ahogy kint szállingózik a hó. Néha-néha elcsattan közöttünk egy-egy apró puszi, vagy akár hosszabb csók. Melegséggel tölt el, de valahogy mégsem tudom magam teljesen átadni az érzésnek. Egyfolytában kattog az agyam.

Most, hogy Kook megint távol van, aggódóm. Ki az aki teljesen nyugodt szóval hagyna elmenni, aki fontos neki? Akkor is, ha tudom, hogy nem lesz semmi baja, csak olyan beveteges ez a világ és feltem az idegenektől. Azt is tudom, hogy nem kellene, mert egy talpraesett felnőtt férfi, de mégis. Túl közel állunk ahhoz, hogy teljesen nyugodt maradjak, ha nincs itthon. Pedig már megszokhattam volna.

Yoongi azóta a bizonyos este óta nem említette a dolgot, mert én még nem akarom. De azóta többször is utalt rá, ami nem baj, amíg nem erőszakolja rám, hogy lefeküdjünk. Ha nem is érzem át, megértem őt, hiszen érettebb nálam és neki már szüksége van ilyen dolgokra. Én még nem tapasztaltam, így nem is tudok vágyni rá. Minden bizonnyal jó lenne, de nem készítettem még erre fel magam.

De, ha minden igaz, jövő hét kedden, azaz pont karácsony napján reggel érkezik haza Kuksi. Addig nem kell sokat várjak. Meg amúgyis szokott írni, szóval minden nap beszélünk egy kicsit.

Másnap reggel kérésemnek eleget téve hazavitt. Vasárnap mindenki jobban szeret a saját kis családjával lenni. Vagyis én így tudom, attól függetlenül, hogy sosem volt családom és nem is voltak olyan barátaim sokáig, akiknek családja van. Otthon már megint unatkoztam, ezért megkértem Baekhyunt, hogy menjünk el valahova. Cukiságomnak nem tudott ellenálni és eljött velem sétálni. Aztán hazajöttünk és ebédeltünk. Majd végig rajta lógtam, hiszen tudom mennyire élvezi a társaságom. Nagyjából annyiból áll a mi társalgásunk, hogy én beszélek vagy kérdezek, ő pedig rövid mondatokban, unottan válaszol. Hiába próbálja elrejteni, én tudom, hogy bír engem, előlem nem rejtegeti a mosolyát!

Már csak egy nap és hazajön nevelőm. Már annyira várom! Megígérte, hogy együtt díszítjük fel a fát. Erről eszembe jutott, hogy tavaly, meg igazából minden évben eddig, közösen díszítettük majdnem az összes gyerekkel a fenyőt. Ebben az a vicc, hogy az intézetben senki sem volt hívő, mégis ünnepeltük a karácsonyt. De igazából manapság már minden pogány ünnepel, úgy, hogy nem is tudja miért. Oké, én tudom, de sokan nem.

Másrészt azért is várom, hogy hazajöjjön már, mert Baeken kívűl nincs itt senki és uncsizom. Leila és Tae hazautazott. A többi barátom meg jelenleg meghitt pillanatokat élnek át a családjukkal, de az is lehet hogy buliznak. Ja, inkább az utóbbi.