Ő.AZ.ENYÉM! •°Jikook°•

Minden megváltozott

Fáradtan és éhesen értem haza hosszú utamról. Benyitottam a házba, egy lélekkel sem találkoztam. Nem is csoda, hiszen Baek nem szokott csak úgy járkálni, ilyen későn meg a személyzet is átmegy pihenni a másik házba. Jiminienek nem mondtam mikor érek haza. Én sem tudtam pontosan. A bőröndömet felvittem az emeletre és a lépcső mellett hagytam. Minél hamarabb szeretném látni az én kis drágaságomat.

Megközelítettem szobáját és egyből egy rémes hanghullám csapta meg hallójáratom. Megint valami orosz lófasz megy, ráadásul kurva hangosan. Ilyenekkel károsítja agytekervényeit.

Nagy vigyorral az arcomon, kopogtam be a szobájába. Egy hangos "igen?" után benyitottam és az ajtó felé néző, ágyon fekvő lényével találtam szembe magam. A szar, zenének nem nevezhető valami hangosabb lett, de még ez sem tudta levakarni mosolyomat.

Hirtelen neki is egy óriási vigyor keletkezett arcán, majd felpattanva helyéről rohant hozzám és széttárt karokkal csapódott belém, mint egy rossz leszállást elvégző helikopter.

Felnevettem és én is egy szoros ölelésbe vontam őt. Hajkoronájába pusziltam, ami még mindig olyan jó illatú, mint volt. Lassan eleresztettem és csillogó szembogaraiba néztem. Olyan gyönyörű.

- Hiányoztál.- mondja még mindig mosolyogva, felnézve rám.

- Nekem is te.- borzoltam össze haját és egy pici puszit nyomtam pofikájára. Láttam, hogy nagyon elpirult, ami csak nevetésre és még több mosolygásra késztet.

Egy csomót beszélgettünk még, aztán már ő is nagyon fáradt lett, így hagytam aludni, én pedig lementem a konyhába enni valamit. Reggel végre saját szobámba keltem fel, a saját ágyamba. Ennél jobb érzés is kevés van. De van.

Átmentem Jiminhez, őt is felkelteni, de ő már fent volt. Már fel is volt öltözve. Mikor kelt ez?

- Jó reggelt!- mosolygott rám.

- Neked is! Mikor keltél te fel?- néztem rá értetlenül.

- Hát mostanában fél hatkor kelek. Így több időm van elkészülni.

- Ja.. értem.

- Oh tényleg, meg szerettem volna kérdezni, hogy ma átmehetek-e Yoongihoz, egyik barátomhoz?

- Persze, mikor vigyelek?- mondtam rá egyből igent, de igazából nem nagyon tetszett a tény, hogy Jimin egy olyan fiúhoz megy át, akit én nem ismerek. Ha jóban vannak, akkor biztos nem rossz ember, de számomra így is  idegen.

- Igazából ő a sulitól elvinne és haza is hozna hétkor. Vagy hamarabb, ha gondolod.- döntötte aranyosan oldalra fejét.

- Milyen rendes tőle.- próbáltam meggyőzően mosolyogni.- Milyen Yoongi?

- Min Yoongi. Végzős és Taehyunggal is jóban van.- ezek közül csak egy értékes információ van.

- Jó, átmehetsz.- folytattam álboldogságomat. Ő ezek után örömtelten szökdécselt le a konyhába enni, én pedig követtem és terveket szőttem.

Ha végzős, akkor idősebb mint Jimin. És valószínűleg érettebb is. Chim jól néz ki, kedves és szerintem kicsit naív is. Pont olyan akit könnyen ki lehet használni, mert gyenguska. Ki kell derítened hogy milyen háttérszándékai vannak ennek a gyereknek vele. Taet ismerem. Tőle nem féltem. De ez az ürge nagy veszélyt jelenthet. Többet kell róla tudjak, hogy kiismerjem. És, ha megtudom, hogy csak kihasználja törpilla szeretetét... frontális támadást mérek majd rá! Vuháháhahá~! Bepoloskázom és lefigyelem minden egyes kis mozdulatát. Előlem nem lehet mit titkoljon a kis szemét.
Várjunk csak! Ha Taevel barátok, valószínűleg találkoznak is többször. És Tae nekem is a barátom. Olyan okos vagyok! Tae lesz a szövetségesem a harcban és az ő segítségével sikert fogok aratni. Meggyőzöm, hogy mondjon el mindent, minden titkos információt erről a lényről, és utánna a szobáját is kamerázza be. Bár így belegondolva, kedves barátom agya nem biztos, hogy eddig elér, mert nekem van egy elérhetetlen színvonalam; de talán cafatokat meg bír jegyezni. Én egy zseni vagyok! Legyőzhetetlen! És persze csodálatos, lenyűgöző fenomenális.. mondjatok még példákat!