Private Message (larry ff. 18+)

30. Fejezet

Visszatértem💁‍♀️

*

- Louis, el fogunk késni!- lábával már az ajtó előtt dobolt, még ujján az autó kulcsát pörgette, ezzel szabadjára engedve a csilingelő zajt.

A percek pedig tovább múltak, talán túl sietősen is, hiszen a kék szemű lassan harminc perce a fürdőben volt, hogy tökéletesen nézzen ki e fontos alkalomra. Nos, legalábbis neki fontos volt, hisz minden áron szeretett volna Harry barátainak megfelelni, s nem akarta, hogy csak egy éretlen fiatal srácnak lássák. Végül még egyszer hajába túrt, ezzel helyre igazítva tincseit és talán titokban még egy kis korrektort is felkent szeme alá, melyet édesanyja sminkes dobozából szedett, akárcsak a sötét barna szemceruzát, mellyel halványan ugyan, de képes volt kiemelni így is naposan ragyogó óceánjait.

Harry lemondóan sóhajtott egyet, miközben még egyszer a karján lévő órára nézett, mi által hamar tudatosult benne; valóban elfognak késni.

Ám e pillanatban a lépcsők nyikorogni kezdtek, míg a szoba életre kelt, akárcsak a zöld smaragdok, melyek megbabonázva figyelték a leérkező, szalonképesen kinéző fiút.

Louis arcára pír szökött, hisz pontosan ezt a reakciót várta, nem hiába vette elő a babarózsaszín ingét, melyet csak különleges alkalmakkor öltött magára.

- Gyönyörű vagy.- suttogta Harry, miután végre egy csókot lehelt az eper ízű ajkakra, kinek tulajdonosa csak játékosan fel nevetett.

- Hát, azért te sem panaszkodhatsz.- válaszolta Lou kissé szemtelenül, majd még egy csókot követelt, s még egyet.

Képtelenek voltak egymással betelni, és talán, ha nem szorította volna őket ennyire az idő, Louis hamar meztelenül találta volna magát a fehér selymes szőnyegen, az előszoba közepén.

*

A jármű hangszórójából lágy dallam szól, míg Harry szigorúan az utat figyeli, s persze fél keze a formás combokon pihen, mit Louis egyáltalán nem bánt.

A göndör hátán többször is végig fut a hideg, amint visszagondol a pár nappal ezelőtti beszélgetésre, melyet legjobb barátjával ejtett meg. Liam túl furcsa volt, Harry pedig nem volt oly' ostoba, hogy ne jött volna rá; valami szokatlan dolog történt.

Sosem voltak titkaik egymás előtt, de mióta a fejét lecsavarta a mellette ülő kis tündér, igencsak nehéz volt lépést tartania barátjával.

De ez Liamre is épp úgy igaz volt. Egy egyszerű bosszú, egy egyszerű egy éjszakás sexből indult az egész. Mi aztán nem egy lett, s szépen lassan, de Liam beleesett a saját csapdájába; szerelmes lett. Legalábbis annak tudta be azt a fura érzést, mely körbe lengte őt, mikor a fekete hajú mellette volt.

Zayn ugyanakkor már az elején elveszítette a fonalat, és bár idegen volt neki az egész; mégsem volt képes elszakadni Liam óvó karjai közül, hol bármikor megmutathatta törékeny oldalát.

*

Az autó megállt, mihelyst a jól ismert cukrászda parkolójába értek, Louis pedig idegesen tördelte tovább ujjait, mit Harry észre vett.

- Ideges vagy?- simított lágyan a szelíd tincsek közé.

- Egy kicsit talán igen..- hunyta le szemeit szégyenlősen.

- Miért?

- Mert szeretném, ha a barátaid kedvelnének engem.- markolta meg inge sarkát.- Hülyeség, igaz?- kuncogott fel, miközben egyre szánalmasabban érezte magát.

- Hé..

Az eddig biztonságot adó öv kattant, Louis pedig hamar Harry ölében találta magát, ki egy laza mozdulattal helyezte oda, akárcsak egy porcelán babát.

- Te vagy a legédesebb lény, akit valaha eddigi életem során láttam. Nincs olyan ember, aki ne lenne képes kedvelni egy olyan angyali fiút, mint amilyen Te vagy, Louis Tomlinson.

A kócos tüdejébe a levegő bent rekedt, szemét a könnyek párája lepte el, ám eszében sem volt sírni. Ilyen varázslatos pillanatban soha.

S most Ő volt az, ki fejét vesztve, válaszként egy szenvedélyes csókot lehet a göndör ajkára, kinek keze szabadon mászkált a tökéletes testen, melyet most bánt, hogy eme rózsaszín ing eltakar. Marka már a formás gömbök kényeztette, kicsikarva ezzel a kisebből csendes nyögéseket, melyeket már képtelen volt visszafogni. Csípőjét észrevétlenül lendítette előre, majd hátra, ingerelve ezzel még inkább a göndört, kinek torkából mély baritonok kezdtek felszabadulni, a nadrágján a dudor pedig egyre nagyobb lett.

- Istenem, Louis...- sóhajtott vágytól fűtve, míg végig kémlelte a kipirult arcot, s simított végig rajta, akárcsak a nyáltól csillogó ajkakon.- Túl cuki vagy ahhoz, hogy a kocsiba dugjalak meg...

A kék szemű, ha lehet, csak még jobban zavarba jött e kijelentéstől, és bár még mindig tapasztalatlan volt, tudta; Harry kezei közt biztonságban van.

- Gyere, ideje bemennünk.- paskolta meg finoman derekát, mire gondolataimból visszatérve mászott ki a kényelmes ölből, s megragadva egymás kezét indultak be a cukrászdába.

A kis csengő, pedig csilingel. Új személyek érkeztek, míg a már bent lévők felkapják a fejüket olykor, ám csak két barna szempár mered hosszasan rájuk. Louis hamar megtorpan, szorítása még erősebb lesz az hosszú ujjak körül, kiknek tulajdonosának mimikája dühbe torzul, lépteit megszaporázná, hogy öklét a fiatalabb srác arcába nyomhassa, ki elé hamar oda pattan védelmező pajzsa, elűzve mindezzel a bajt.

Ám az apró kezek nem eresztik őt. Mozdulna ám nem tud, kérdően tekint hát le a kristályokba, mik aggódóan ragyognak rá, ugyanakkor nem Zayn miatt; hanem miatta.

Louis pedig elmosolyodik, még egyszer a két fiú felé tekint, kik csak várakoznak, majd visszatéved az értetlen borostyánokba, s hangot ad érett gondolkodásának:

- Mindenki érdemel egy második esélyt.