A pokol királya házasodni kíván es ezt megüzeni a föld lakóinak. Három dolgot szab ki.
1. A menyasszony szűz legyen minden téren
2. A vérvonala a legnemesebből származzon
3. A menyasszony fiú legyen
"10 évvel később" Valdimir pov. Mosolyogva néztem ahogy Igorus és Aaron vadul játszanak két fakarddal. - Nem tudsz legyőzni! - Azt csak hiszed, ördögfióka! - kiáltotta Igorus és felkapta Aaront a vállára és harsányan felkiáltott. - Éjjen a győzelem! - Apa! Tegyél le! Anyu, szólj apára, hogy tegyen le! - kiáltotta a kisfiam mire közbe léptem. - Elég lesz mára, Igorus! Látod, hogy mennyi az idő? Aaronnak aludnia kell. - mondtam és óvatosan leemeltem Aaront, aki amint felfogta mit mondtam könyörgően apjára nézett. - Had maradjak még fent! - meresztette azt a bizonyos bociszemet aminek Igorus nem tud ellenállni, de előtte rám kacsintott. - Nem kell lefeküdnöd. - mondta mire Aaron éjjenezni kezdett, de Igorus tervezett valamit. Magához húzott és egy bőnyálú csókban részesített majd nem engedte, hogy eltávolodjak tőle. - Majd fent maradunk és meghallgathatod, hogy mennyire szeretem anyádat. - mondta majd ismét magához húzott egy csókra. Aaron csak fújolt egyet majd szinte bemenekült a szobájába. - Jó éjt! - adott egy - egy puszit az arcunkra majd elment. - Ez nagyon, nagyon, nagyon aljas volt! - Bezzeg az ágyban szereted ha aljas vagyok. - Ott igen mert már nincs ott a gyerek, de tudod, hogy nem szeretem ha Aaront is belekvered a nyálas dolgainkba. - Már belekevertem, ugyanis ő is a mi nyálas dolgainkból született. - kuncogott mire csak megforgattam a szememet. Ekkor eszembe jutott az ajándék, amit adni akartam és elő is vettem a kis dobozt. Kinyitotta és kivette a tartalmát. Egy szív alakú arany medált.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Miért adsz nekem ilyen ajándékot? - Ezt azért adom, hogy ha meghalok, ebben tárold a lelkemet. Hogy mindig veled legyek. Én már elmúltam harminc, de te még mindig 27 - nek nézel ki! Felettem eljár az idő! Csak annyit kérek, hogy had lehessek veled még a halál után is! Hogy örökké szerthesselek! - a szavak hallatán Igorusnak könny szökött a szemébe. Tudom, hogy nem szereti ezt a témát, de ezt is meg kellett beszélnünk. Hogy kicsit megvígasztaljam, adtam egy puszit az arcára. - Kedvesem... Szerelmem... Egyetlenem... - szipogta miközben magához ölelt. - Igérem, hogy mindig veled leszek, amíg lehet! Akkor is ha már öreg leszel! Én akkor is a leggyönyörűbb teremtmenynek foglak gondolni és a fiunk is! - suttogta. Mosolyogva bujtam a mellkasához. Tudtam, hogy igazat mond.
