A pokol királya házasodni kíván es ezt megüzeni a föld lakóinak. Három dolgot szab ki.
1. A menyasszony szűz legyen minden téren
2. A vérvonala a legnemesebből származzon
3. A menyasszony fiú legyen
Vladimir pov. Másnap reggel, legalább is azt hiszem reggel egy engem cirógató kézre ébredtem. Még mindig az esküvői ruhàmban voltam és mikor felnéztem, a férjem nèzett rám vissza. - Jó reggelt, kedvesem. - adott egy puszit az arcomra. Lassan felültem az ágyban és nyújtózkodtam egyet. - Éhes vagy? - kerdezte Igorus, de mielőtt válaszolhattam volna a hasam egy akkorát kordult, hogy beleremegett a szoba. Kacagott ezen egy jót majd elèm tett pár ruhàt és egy fejdíszt. - Ez a napi viseleted. Én mondom meg, hogy mit viselsz, szóval ha azt skarom, hogy egész nap meztelen legyél, akkor egész nap meztelen leszel, világos? - kérdezte. Hát erre köpni - nyelni nem tudtam. - Tessék? Ezt hogy kèpzeled? - Úgy, hogy a férjed vagyok. Nem mellesleg én isten vagyok, míg te pusztán egy halandó, szóval ne packázz velem. - nézett mélyen a szemembe. Ez azért ijesztő volt. Egy bólintással adtam a tudtára, hogy ertem majd kiment a szobàból. Felvettem a ruhát és az ékszert, amit ott hagyott, majd utána mentem.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Lent várt egy új öltözekben, ami gondolom az ő napi ruhája. Vjaon hol lehet itt fürdeni? De ezt szerintem majd később. Az ő ruhája már férfiasabb volt mint az enyém.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
De ez gondolom vsak azt mutatja, hogy ő a domináns kettőnk közül. - Bocsáss meg ezért. Szolga!!! - ordította mire a sötétből előjött valaki egy tál gyümölcsöt tartva. Sikítva ugrottam Igorus karjaba, hisz a fickónak már rég kukacok rágták a szemét és a bőre is rodhadt. Halott volt. - Hahaha! Nyugalom, kedvesem! Nem fog megenni. - Akkor sem akarom látni! Ez hátborzongató! - sikítottam mire két kezevel megragadta az arcomat és kènyszerített, hogy a szemébe nézzek. - Ez az ember lemészárolta a családját majd a testüket az óceánba vetette. Ezért, ahogy sokan masok, akik ezt tették, engem szolgál egészen addig amig el nem rothad, majd a lelke a holtak folyójaba kerül. Bocsáss meg. Ne csak állj ott!!! Királynőm undorodik tőled!!!! Hord el magad!!! - kiàltott rá a ferfira mire az eltotyogott. Sajnáltam amiért igy vegezte, de megérdemli. Mifele emberek èlnek a földön. Olyan szörnyetegnek viszont mint a mostohám, biztos nincs párja.
