A Múlt Örökösei - 1: Sagar Lázadása [Epic Fantasy]

Láncok nélkül (9.Fejezet )

Poliver Tanácsos – Babilon, Sagar-i börtöncellák

      Éjszakánként még gyötörnek a képek, ahogy apán száműz engem a Babiloni királyhoz. Nem volt egy jó nap az sem. Aztán amikor meghalt Valentos, és minden a feje tetejére állt. Most már nincs visszaút, és mind meghoztuk döntéseinket. Ki a jót, ki a rosszat, de az hogy én itt ülők a Sagar-i börtöncellák egyikében elmondja, hogy én milyen döntéseket is hoztam. Reménykedem benne, hogy Lucy jól van, de az ember nem reménykedhet semmiben ebben a világban. Habár én sosem voltam teljes ember. Mindig is ott volt a DNS-emben a vér, ami által átalakultam lassacskán már teljesen egy oroszlánná. A cella kövei hidegek. Csak egy ágy és egy a téglás talajba vájt lyuk van, amibe az ember a nagy dolgát végezheti. Minden eltelt nap egyre szörnyűbb és szörnyűbb. Aztán egy különleges vendégem érkezett. Maga a lázadó király a vöröslő frizurájával, Arvis.

- Mily különös így látni egy oroszlánt. Tudod ha másféle ketrecben lennék az emberek téged ünnepelnének. – nevette el magát az a bitang.
- Azt mondják nem ered meg az a mocskos, állatok szagát hordó szájad. De én biztosítalak benne, hogy elfogod nekem mondani hova rohant el az icike, picike Lucy. – mondta majd kezeit kitárta, mire testem felemelkedett az ágyról, ahol eddig ültem.
- Ez meg mi? – kérdeztem, majd üvölteni kezdtem a fájdalomtól. Mintha ezernyi tűt szúrtak volna a testem minden egyes izomzatába.
- Ez barátom a vér mágia. Elképesztő szenvedéseket tudok neked okozni, és ez még csak a kezdett lenne szóval jobb lesz ha elmondod nekünk az igazat. – mondta, majd tovább folytatta a kínzást. A mellette álló két lázadó katona ijedten nézte, ahogy királyuk úgy kezel, mint egy bábut. Fel, és le emelte testemet közben pedig milliónyi apró sebet ejtve belülről. Nem tehettem mást.
- A GUBLIN CSALÁD! – üvöltöttem a fájdalmak közepette.
- Na látjátok fiúk? Így kell egy oroszlánt beszédre fogni. Hol laknak? – kérdezte, miután letett engem a padlóra.
- A belvárosban. Van egy sörözőjük. – nem mertem hazudni. Arvis nagy mosollyal és nevetve hagyta el a cellámat. Ha nem találja náluk Lucy-t végem lesz. Ott feküdtem a hideg padlón, de éreztem, ahogy testemet elhagyja az erő. Nem tudtam felállni, de még csak segítségért könyörögni sem. Tudtam, hogy hamarosan itt lehet a vége a történetemnek. De legalább a jó cél érdekében halhattam meg.

Lucy Braveford szemszöge – Babilon, Sagar

     A sötét kis veremben feküdtem, miközben Leba összes képes könyvét kiolvastam. Halálra untam magam a sötétségben, így néha előmásztam, de ha Sün vagy Parity meglátott azonnal vissza tuszkoltak a fal mögé. De ez lesz most már örökké? Egy fal rabja leszek? Na még mit nem! Én egy királyi családból származom, nem fogok bujkálni. Harcolnom kell! Bosszút kell álljak a többi testvéremmel együtt. Megbosszulni, hogy megölték apánkat, anyánkat és elvették a becsületünket. Éppen kész voltam kitörni mágiámmal a falból, amikor is az kinyílt és Parity úgy szedett ki onnan, mint aki eldobni készül.

- Mi a fene? –kérdeztem, majd Leba-ra néztem, aki nagy mosollyal az arcán mondta:
- Megtaláltuk Lucy! Ma reggel megtaláltuk! – mondta, majd kitárta tenyerét benne egy kéken világító bab volt.
- Varázsbab? – kérdeztem mire Sün bólogatni kezdett.
- Reggel a sörözőben egy férfi ezzel fizetett. Parity-vel nem akartunk hinni a szemünknek és egyből rohantunk hozzátok. Ezzel hazajuthatunk, és jobbnak látjuk ha velünk tartasz. Mit gondolsz? – kérdezte, majd mire válaszoltam volna egy lázadó katona betörte az ajtót. Egyenesen a szemembe nézett, majd dárdáját felém dobta. Viszont mire az célba ért volna én egy másik helyen találtam magam. A varázsbab világban.

Tomas Braveford szemszöge – Dead Port-i kikötő

     A kikötő pont olyan volt, mint amit a nénink mesélt nekünk lefekvés előtt. Imádtuk a rémtörténeteit a szörnyektől és haláltól telt Dead Port-ról. A házak szorosan voltak egymás mellett közöttük pedig a nagy vízbe vezető folyók. Mindent belengett a halak büdös szaga. A legtöbb ember itt mind furcsa rongyos ruhát hordott. Fogtalanok, vagy kiróhat fogúak és büdösek. Ilyen emberek lepték el az utcákat. A kikötő, ami a város előtt volt már tágasabb volt. Ott árultak sokféle halat, és a nagy víz megannyi élőlényét. Zarauyával éppen ezen kereskedő bódék között keresgéltünk olyan halat ami még talán fogyasztható.

- Ez itt? – mutattam egy három szemű, de szépen felvágott halra.
- Ez itt mérgezett kristállyal van fertőzve. Ha megeszed, meghalsz. – mondta Zarauya, majd a másik oldalon lévő bódéhoz ment, ahol is vett két darab előre megsütött szárnyas halat. Éppen beleharaptunk volna, amikor is egy kislányba botlottam. A lány lassan megfordult, majd megláttam a kígyó arcát. Hirtelen ijedtemben a hal kicsúszott kezeimből, majd egy hajléktalan lába előtt landolt. A lány megfogta a kezem, és nem értettem miért, de úgy éreztem követnem kell így intettem a patkányfarok majmomnak, hogy hagyja abba a ronthat banán árus portékáját és kövessen minket.
- Biztos vagy benne hogy ez jó ötlet? – kérdezte Zarauya mire igennek feleltem, és folytattam az utat a kislánnyal együtt. A kígyó arcú egy barlang szoroshoz vitt, ami között sok elhagyatott csónak állt. A lány egyre beljebb vitt, majd egy nagyobb kivájt ajtószerűséghez értünk. Benyitott a leány, majd utat mutatott.
- Nem tartasz tovább velünk? – kérdeztem.
- Nemsz.... – válaszolt sziszegve. Beléptem egy terembe, amitől majd elállt a szavam. Aranyból kifaragott kígyók, denevérek, sellők, szirének és egy fránya kráken majd a távolban megláttam egy aranyból készült trónt rajta ülve egy sellőt. Ez ő! A sellő királyné. Rengeteg rémhír terjeng róla. Arról hogy embereket eszik, és hogy felfalja az áldozatai lelkét. Valami szerelmi históriát is ismernek róla. Elvileg egy herceg királynéjának szánták, és majdnem az is lett, de a herceg testvérei irigységből, amiért ő szép lányt kapott megátkozták őt. Az átok a vízhez csatolta életét, és azóta messze kell hogy éljen. Valami ilyesmi volt, amit a lányok szerettek a mágus iskolában. De mi lehet az igazság? Hisz ő vezeti azt a helyet, ami apám meggyilkolásáért felelős. Megkéne ölni őt is, hisz ő a varázs világ ellensége... Hirtelenjében végig futott rajtam a gondoltat, hogy meghalhatok. Lehet végezni, akar egy Braveford-dal. De mit akarhat tőlem, mit akar tudni rólam hogy idevezetett ezzel a kígyó arcú leánnyal? 

***

Bónusz rajzom a varázsbabról: