A végtelenbe és tovább...

Chapter 2.

Justin Bieber:

Ismét késve érkeztem. Pedig időben felkeltem, de Istenemre esküszöm csak félig meddig volt az én hibám. Annyira nem akartam rossz benyomást kelteni. 30 perc késes soknak számít.
Annyira siettem , hogy meg a liftet sem vártam meg , rohantam fel a hatodikra olyan tempóban, mintha egy edzésen lennék.
Az ajtó előtt vettem egy mély lélegzetet, majd kopogás nélkül csapodtam be Scooter irodájába.
Valamiről nagyon ment a csevely , titkon reméltem , hogy nem rólam, mert amikor beléptem az ajtón síri csönd lett. Ne gondolj ilyenekre Justin ez járt folyamatosan a fejemben.
Pár másodperccel később megakadt a szemem egy gyönyörű nőn. Tökéletes alak, száj , mell , szemek. Ohh a hátsóját miért nem látom. Nyaltam meg a számat.
- Justin végre itt vagy.- szólalt meg Scooter végül. Hagyj mutassam be neked a kis asszonyt, aki az új személyi asszisztensed lesz.
- Szofia Rose Waldorf.- nyújtotta kezét , miközben egy könnyed  mégis erőteljes mosolyt vett fel gyönyörű arcára.
- Justin Drew Bieber.- Fogadtam kézfogását egy kacsintással megkísérelve.
Annyira szép volt még most is alig tudtam szóhoz jutni. Ámulatba ejtett.
- Szóval akkor Szofia most mihez kezdünk ? Megbüntetsz ? - kérdeztem kacérkodva.
- Neked csak Mrs. Waldorf a nevem, úgy erzem jelenleg nem vagyunk barátok.- szólalt meg erőteljes hangon. Meglepődtem nem ezt vártam. Egy mondattal letörte a szarvam, de ezt nem mutattam.
- A büntetéseden meg gondolkozznom kell.- válaszolta nyersen.

Nagyon meglepő volt számomra , hogy egy ilyen kedvesnek tűnő fiatal hölgy ennyire nyers és komoly. Valamiért azt éreztem , hogy itt még komoly problémák lesznek, de nem adom fel. Annyira vonzó és egyben szexi volt , hogy már az első pillanattól kezdve elkápráztatott.
A következő fél órában azt hallgattam, hogy Scooter miként teregeti ki rólam a szennyest néha el is szégyelltem magam, bár ezt nem mutattam, mert inkább telefonom képernyője mögé bújtam. Például mikor azt ecsetelte, hogy egy prostituált hölgyel fotóztak le nem rég. Bevallom arra már nem is emlékszem , az egy nagyon ferde este volt és elég rendesen be voltunk tépve a srácokkal.
Szofia nem szólt semmit csak csendben hallgatta Scootert és néha rezgő telefonjára pillantott. Elég elfoglalt ember lehet, ha  minden pillanatban rezgő üzemmódba kapcsol valaki telefonja. Látható módon nagyon idegesítette, de nem akarta megszakítani Scootert. Én pedig csak csendben tűrtem, hogy egy ilyen gyönyörű nő előtt megszégyenülök. Justin gondolkozhattál volna előbb is, hogy ne kerülj ilyen helyzetekbe. Szégyenemben
elakartam süllyedni.

Szofia Rose Waldorf

Folyamatosan azt hallgattam Justin miket csinált az elmúlt 2-3 hónapban. Elsüllyedt szerintem a szégyenében,mint a Titanic. Magamba jót mulattam. Első benyomás. Hm, talán azt tudnám mondani, hogy nagyképű , bunkó, tiszteletlen. Nem is értem, hogy volt mersze be próbálkozni elvileg a munkatársa lettem , leszek nem pedig a puszi pajtása , barátnője. További gondolat menetemet Justinról telefonomon folyamatos lassú rezgő módja zavarta meg. Rápillantottam  a képernyőre az öcsém fura , de egyben cuki beceneve villogott folyamatosan. Nem hagyta abba , kis idő múlva , meg feszültem és ideges voltam a folytonos búgástól. Nem akartam felvenni , nem akartam abba hagyni a hallgatást , szeretem volna egyszerre végig hallgatni a sok rosszat. Nekem is kellemetlen volt , de Justinnak és Scooternek még rosszabbnak bizonyult a helyzet , bár Justinnak szeme se rebbent végig nyomkodta a mobilját. Öntelt majom.
- Elnézéseteket kérem , de muszáj felvennem úgy nézz ki az öcsém nem adja el egy könnyen.- álltam fel miközben kisétáltam az ajtón és fogadtam a hívást.