Daddy's Slave (kaisoo ff.)

#5#

Reggel volt.

A felkelő nap első sugarai vakítóan világítottak be a szoba ablakán, végleg felkeltve a kábult D.O-t.

Hirtelen fel akart kelni és megnézni, hogy mennyi az idő, ám amint megmozdult, alfele, dereka és szinte egész gerince kegyetlenül fájni kezdett.

Hason fekve próbált kikászálódni a párnák közül, ám amint két lábra állt, térdei berogytak alatta, a fájdalom pedig erősödött.

-Francba..-csapott a matracra, majd könnyeit próbálta visszatartani.

Nagynehezen felvette pólóját és nadrágját, mivel alsója két darabban hevert a padlón.

Kilépve a szobából uta saját szobájába vezetett, ahol az előző este miatt alaposan lefürdött, majd átöltözött.

-Még csak reggel 6 van..?-lepődött meg, miközben nagynehezen leküzdötte magát a konyháig.

-Mr. Kim még biztosan itthon van.. addig készítek neki valamit...-vett elő egy doboz tojást és pár zöldséget, majd lefőzött egy kávét is.

-Faszom a reggeli konferenciákba...-nyitott be hirtelen Jongin még hálóingben, kócos hajjal.

-Hogy rohadna meg az a sok öltönyös ku.. miaszar?-állt meg hirtelen.

-Kyungsoo már ébren van?-indult meg a kajaszag irányába.

-Hát te?-szólította meg hirtelen, mire D.O ijedtében az üvegpohárra markolt, ami recsegve roppant ketté ujjai közt, ezer helyen megsebezve a fiatalabbat.

-Jó reggelt uram..-hajolt meg csuklóját szorítva.

Jongin gyorsan elzárta a gázt, majd Soo keze után nyúlt, ám az a hirtelen gesztus miatt meghátrált.

-Mutasd a tenyered-sötétedett el pillantása mikor látta, hogy a fiatalabbnak esze ágában nem volt odanyújtani végtagját.

-N...nem szükséges.-rázta meg a fejét, miközben kicsit előrecsúsztatta egyik lábát, hogy elrejtse a kisebb vértócsát maga körül.

Kai egy lépéssel szelte át a köztük levő távolságot, majd megvetően nézett rá.

-Fordulj meg-intett, mivel a mosogató Kyungsoo háta mögött volt.

-De...-kezdett volna bele ám Jongin közbeszólt.

-Mondtam valamit..-vicsorgott vészjóslóan.

Soo hátat fordított, mire Kai idegesen fújta ki a levegőt.

-Nem pofázol vissza....nem ellenkezel...azt teszed, amit mondtam neked...-duruzsolta a fülébe, mire Kyungsoo-t leverte a víz.

-Nem volt az olyan régen..-simított végig nyakán.

-Emlékezz csak vissza... mit mondtam... mit kapsz ha megszeged ezeket?..-lehelt apró puszit D.O füle mögé, mire a fiatalabb egy hatalmas nyelés után remegő ajkakkal próbált válaszolni.

-Megvárom..-rántott vállat.

Soo szíve a torkában dobogott. Nem tudta, hogy mit mondjon..hogy hogyan mondja...
Zavarta az idősebb közelsége, az, hogy hatalmas termete és ereje egy pillanat alatt képes lett volna összeroppantani.

Annyira eltöprengett, hogy észre sem vette az idősebb munkálkodását kezén. Csak arra a fájdalomra eszmélt fel, mikor Kai már a hideg vizet folyatta a nyílt vágásra.

-Félsz Soo?-kuncogott Jongin mikor D.O már a sokadik mély levegővétellel próbálta helyreállítani rendezetlen légzését.

-Fejben már máshol jártál?-nyomta meg alig hallhatóan a szót, miközben fél kézzel átkarolta a fiatalabbat, majd hüvelykujjával körkörösen masszírozni kezdte ádámcsutkáját.

Játszott vele... Kyungsoo tudta, hogy az idősebb ha nagyon haragszik valakire, azt próbálja az őrületbe kergetni. Ilyenkor előbújik a végtelenül szadista énje, aki nem ismer határokat. Aki a másik félelméből és fájdalmából nyeri az erőt.

Egypárszor ott volt, mikor barátai erről beszéltek Jonginnak..
Egy sorozatgyilkoshoz hasonlították tekintete és cselekedetei miatt.

Soo soha nem akart találkozni "gazdája" ezen oldalával. Elég ijesztő volt neki az is, amikor csak rákiabált, vagy mérgesen nézett felé.

-Mr. Kim..-húzta össze magát mégkisebbre, mikor Kai lassan maga felé fordította.

-Hallgatlak...

Hangja újra semleges volt.. arckifejezése úgyszintén kifejezéstelen maradt. Talán csak tekintete volt sötétebb a kelleténél.

-Kérem...n..ne haragudjon rám..-próbálta valahogy takarni könnfátyolos szemeit.

Jongin hirtelen benyúlt pólója alá, majd oldalát megfogva húzta magához közelebb.

-Megérdemled te azt?-vájta bele mind a 10 körmét a fiatalabb hátába, mire D.O teste megfeszült.

-Hm?-nézett le rá miközben két kezével 10 hosszú csíkot karmolt áldozata bőrébe.

Kyungsoo sikítása elfojtása érdekében az idősebb mellkasába fúrta fejét, majd mindkét kezével görcsösen az elötte álló köntösébe markolt, mivel a csípőjét megszorítani nem merte.

-Nem hiszem....-csóválta nemlegesen fejét.

-Tedd azt, amit mondok, és nem leszek rád mérgesebb.-csókolt homlokára, majd felkapva egy almát sietett ki a helyiségből.

.
.
.
.
.

-Kai..-gondolkodott el Chen, a tollát forgatva ujjai közt.

-Akkor mi vagyunk kilencen...-firkantott le egy számot a hófehér lapra.

-A három fatökű külön repcsivel megy oda, vagy nekik is foglaljak helyet?-nézett körbe, ám az ott levő Sehun, Baekhyun és Suho sem tudott nyilatkozni.

-Mi csak nyolcan megyünk.-jelentette ki Jongin, majd megigazította nyakkendőjét.

-De...

-Kyungsoo nem jön.-kelt fel a fotelból.

-De ha nem haragszotok.. most megyek.. le fogom késni az ülést..-pillantott órájára, majd egy köszönés után magára hagyta az öt fiatalt.

-Foglalj helyet Soo-nak is..-törte meg Xiumin a csendet.

-Oké...-nézett furán Jongdae, majd nyolcasból ismét kilencest firkált.

-Szerintem én megyek haza... meg még néznem kell magamnak egy bőröndöt, mivel a mostaninak elcsesződött a kereke..-húzta el a száját Suho.

-Én lemegyek a konditerembe-rántott vállat Sehun.

-Uu énis-pattant fel Baekhyun.

-Akkor én meg leadom a papírokat-tűnt el Chen is, egyedülhagyva Xiumint.

Mindenki elsétált a saját dolgára.

Kai már megszokta, hogy félig-meddig a fiúkkal élt, mivel ha valamelyiküknek nem volt kedve a saját házában lakni, akkor átcuccolt hozzá.

Nekik ez már szinte teljesen természetes volt ezért nem is kértek engedélyt például a konditerembe való belépésért sem.

-Akkor én meg megyek és nézek valami filmet-sóhajtott, majd bezárta maga mögött a fehérre mázolt ajtót.