What Is Love? (Bts/Twice ft. Tokyo Ghoul ff.)

1: Kórház

- Akkor házi feladat az 52, 53, 54, 55-ös oldal - zárta le az órát a tanár.
Ez nem normális! Ezt hogyan csináljam meg holnapra? Kénytelen leszek ismét baromságokat beírni...
- Hé, Sana - tűnt fel a semmiből a legjobb barátom - Ma átmehetek hozzátok? Tanulhatnánk együtt.
- Felőlem jöhetsz - pakoltam össze a táskám - Van pénzed buszra?
- Kaját akarok venni belőle
- Hoseok... most komolyan miattad sétáljunk?
- Sosem árt a testmozgás - vont vállat - Amúgy is, már vagy két éve itt laksz. Úgy ismered, mint a tenyeredet, nem?
- Te már 17 éve - álltam fel - Én eddig csak a busz útvonalát követve sétáltam, mert arra pont útba esik minden célállomásom. A bolt hatalmas kitérő lenne.
- Akkor menjünk a rövidebb úton - hagytuk el a termet - Én mindig arra járok kajáért. Aztán ott tovább egyenesen, le balra, ott jobbra és elérjük a lámpát, onnan pedig már sima út hozzátok.
- Ahogy akarod - álltam meg a zebránál. Hagytam, hogy ő mutassa az utat, így majdnem az egész csendben telt. Bent egyből a chipsek felé vette az irányt.
- Milyet kérsz? - vette le a polcról 2 csomag csípőset, amit én nem nagyom bírok.
- Nem - ráztam meg a fejem - Most nem veszel nekem! Nem leszek ingyenélő.
Azzal megfogtam a kezét, és a pénztár felé rángtattam, ahol egy meglepetés várt.
- Sana - hajolt át a pult fölött, hogy megöleljen.
- Mi van, Jeong, délutáni munka? - adtam neki a chipseket.
- Örülj amíg gimis vagy - blokkolta le - Amúgy nem is mondtad, hogy bepaliztál.
- Meleg vagyok - szólalt meg Hobi is.
- Akkor nem firtatom a témát - kuncogott - 1600 won.
- Tessék - kaptam ki a fiú kezéből.

- Üdvözlöm a nővéredet! - köszönt el végül.
- Átadom! - indultunk el a rövidebb úton.
- Ki volt az?
- Jeongyeon, régi barátnőm. Fölöttem járt.
- Értem~. Legalább ő nem homofób.
- Szeretem benned, hogy optimista vagy - kuncogtam el magam, de mosolyom az arcomra fagyott, mivel éppen befordultunk a város egyik legijesztőbb utcájába - Biztos jó irányba megyünk?
- Úgy tudom... - válasza kissé bizonytalan volt, ami egy icurka-picurkát aggasztott.
Jobb oldalt elég romos állapotban lévő kertes házak sorakoztak, míg a bal oldalon végig egy birtok foglalt helyet. Szélét szögesdróttal készített, 2 méter magas kerítés borította, belsejében egyetlen épület állt. 3-4 emelet magas, és legalább 200 méter széles.
- Ne akadj ki, - törte meg a csendet - de nem tudtam, hogy van itt egy kórház.
- Akkor most eltévedtünk? - torpantam meg.
- Nem, csak nem tudtam, hogy van erre egy ilyen. Ez már nagyon a külváros.
- Vajon ez a rész miért ilyen lakatlan?
- Rossz a kérdés - lépett közelebb a kerítéshez - Vajon miért lakott ez a rész? Egyáltalán miért van itt valaki? Valakik...
Szokatlanul komoly hangsúlya a frászt hoztam rám.
- Mi? - álltam mellé. A kapu jó pár lánccal le volt lakatolva, de Hoseok talált egy nagy lyukat a dróton. Válasz helyett csak átbújt rajta.
- Láttam bent valamit - kezdett el futni. Hogy én miért segítek neki mindig...
Utánairamodtam, a lehető leghalkabb léptekkel. Ő már az egyik földszinti ablaknál bámult befelé, ahol a függöny egy kicsit el volt húzódva.
- Sana... ez creepy.
Lábujjhegyre állva én is benéztem, és igaza volt.
Nem egy ember volt odabent. Első ránézésre ilyen 30-40 főre tippelném, de folyamatosan tűntek el és bukkantak fel a folyosón. Mindenki sötét ruhát viselt, arcukat maszk takarta. Hajuk ezerféle színben pompázott, egyetlen változatosságot adva. Szemet szúrt egy lány, akinek nagyon megtetszett a ruhája. Vele szemben állt egy fiú, fekete ingben. Maszk helyett a szemét fásli tekerte körbe, amire rálógott sárga-rózsaszín haja. A vele szemben álló lányé az övétől egy kicsit eltért, teteje barna, mégis alul gyönyörű narancs-pink.
Szívesen nézegettem volna még a gót környezetet, de valami megzavart. Egy turbékoló gerlepár éppen elhagyta a termet, ahogy fogták egymás... csápját.
Ekkor jött a felismerés, amitől szívverésem és lélegzetem egyaránt felgyorsult.
- Mi a baj? - kérdezte Hobi suttogva, miközben leguggolt mellém.
- Ezek... nem emberek - világosítottam fel - Ezek...
- Mondatomat nem tudtam befejezni, mert egy sötét alak jelent meg előttünk.