3.rész

1.8K 125 46
                                    

- Yuuki szemszög -


Egyre lejjebb görgettem a képek között, amiben vegyesen voltak erotikus és szimpla szerelmes képek. Nem láttam magam, de az arcomon érzett forróság miatt arra következtettem, hogy rákvörös fejjel ülök a laptopom előtt. Szóval ezt szeretik a lányok ennyire.. Ahogy nézegetem ezeket a képeket.. Miért kell minden harmadik párnak egy fekete-szőke hajúnak lennie?!?

De várjunk, én egyáltalán mért képzelem folyton be magamat meg Katsuot?! Hát mert mondjuk a hülye Hiori és Yume miatt egész nap amíg vele voltam azon járt a fejem hogy járni vele milyen lenne. Utálom őket!!!!!

Teljesen zavarban léve inkább lecsapom a gépem, és hátradőlök a gurulós székemben. Felhúzom a mellkasomhoz a lábam és összekuporodva elgondolkodom.. Tényleg szerelmes vagyok Katsuoba..? ........NEM!

- Yuuuuu-kuuuun! Vonszold már a konyhába a segged és egyél! - nyitott be ordítva a drágalátos bátyám, persze illedelmesen, kopogás nélkül.

- Yoshi! Azért kicsit szebben! - szólt rá anyukám, hiába szoktam már meg a bátyám beszédstílusát. Yoshi erre csak dünnyögött egy sort, majd a konyhába kimenve leültünk az étkezőasztalhoz. Anyukám frissen sütött házi pizzája kicsit elvette a Katsuoról szóló gondolataimat, de már ahogy megettük és és visszatértem a szobámba, a zavarbaejtő gondolatok megint eluralkodtam rajtam.

Nem. Vagyok. Meleg. Nem, és kész!! - ezeket mondogatva magamban temettem a kezembe az arcom, és egy nagy sóhaj után felnyitottam ismét a laptopom. Egyből megjelent rajta az utólag megnyitott elég hard yaoi hentai-os kép, ami miatt reflexből X-eltem ki a böngészőablakot. Az egész témát magam mögé hagyva inkább felmentem Facebook-ra, ahol 2 ember is baráti felkérést küldött.

"Akatai Yume" és "Momoya Hiori".  Meg is kaptam a két boldogságcsomagot, remeeeek... Visszajelöltem őket, És Hiori egyből írt is nekem.

Hiori: Szevasz kis Ukém 😏 Képzeld, követtünk titeket hazáig. Finom volt a fagyi? Reméltem hogy mást is nyalni fogsz ma, de egy kicsit csalódtam mikor másfelé mentetek... Tök jó lett volna ha szomszédok vagytok vagy ilyesmi 😙

Yuuki: Undorító vagy...

Hiori: Naaaaa valld be hogy szívesen csinálnád vele a cuccost 😍😍

Yuuki: Mit reagálsz ha igent mondok?

Hiori: Akkor én és a mellettem lévő Yume elkezdünk hemperegni a padlón miközben örömünkben sírunk.

Yuuki: Akkor nem csinálnám vele a cuccost.

Hiori: Gonoooosz ;-; Nem akarod hogy boldogok legyünk? :(

Yuuki: Nem. De nekem most dolgom van szóval ne zavarjatok egy darabig.

Hiori: Felállt az ötletre és menni kell könnyíteni? 😏😏😏

Yuuki: Anyád..

Hiori: Köszi, jól van. De akkor te menj csak dolgodra 😏😏 mi meg megyünk doujinshiket olvasni, szeva!

Az üzenetét elolvasva kiléptem a chatből, és egy új lapot nyitottam, hogy beírjam a Youtubeot. De mit látok? Persze hogy lementette  a yaoira való keresésem a népszerű oldalak közé és most ott virít a szemem előtt, én meg persze engedek a hülye csábításnak és rákattintok. Egy ideig csak görgetek, mert a legtöbb képet már láttam. 10 perc után azon kapom magam, hogy már annyira belemélyültem az egészbe, hogy az összes képet megnéztem amit a keresés feldobott.

- T-talán, beírhatnám.. - az egeremet odavittem a keresősávra, és kattintottam. Alig egy másodperc, és szimpla "yaoi" helyett már "yaoi hentai" van beírva. FBI, ha most nézed a képernyőm, állíts le légyszi..

Hamar találtam egy képet, amit egyszerűen nem tudok nem félregondolni. Egy teljesen Katsuoval megegyező kinézetű fiú éppen rak egy teljesen rám hasonlító fiút. A jól ismert forróságérzés megjelenik az arcomon, és én már nem is emlékszem hogy de oda lyukadtam ki hogy csak, hogy ne vesszen el annyira a kép, elküldöm magamnak, azaz a régi profilomnak a képet.

Yume: OMG MIÉRT KÜLDTED EZT OMGGGG!! YAOISTA VAGY UGYEEE???

A válasza szinte azonnal jött, még mielőtt realizálhattam volna azt, hogy félrenyomtam és véletlen Yumenak küldtem el a képet. Köszönöm, köszönöm, nem kell gratulálni...

Yuuki: Ó bazzeg félre, bocs!!!!

A lehető leggyorsabban töröltem a képet, de késő volt. Hiori lescreenshotolta, amit büszkén el is küldött nekem.

Hiori: Nyeheheee.. Tudtam.

Yuuki: Mit is?

Hiori: Hogy yaoista vagy. DE VÁÁÁRJ CSAAAAK! Ezen a képen full te meg Katsuo vagy... UUUUUUU EZEKET KÜLDITEK EGYMÁSNAK??

Yuuki: Mi?! Dehogyis! Nem neki akartam küldeni, hanem magamnak!!

Hiori: Hogy lementsd... Értem ám 😏😏😏 Segítünk összejönni Katsu-kunnal! Szurkolunk!!

Yuuki: NEM VAGYOK MELEG!!!!!

Hiori: Nem kell feltétlen melegnek lenned ahhoz, hogy szerelmes legyél egy fiúba.. Lehet hogy a lányokat szereted de csak, és csakis iránta érzel valamit!

Yuuki: Ti hülyék vagytok...

Hiori: Ez van ¯\_(ツ)_/¯ Nem hiszem hogy mentegetnél le ilyeneket ha nem lenne valami ami megfogott benne, és nem igazán ellenkeztél abban hogy kettőtökre hasonlít a képen lévő 2 csávó..

Yuuki: Jó, szia.

Elküldtem az üzenetet, és egyből lecsaptam a laptopom. A mából nekem elég volt. Kihuppantam a székből és nyöszörögve az ágyba vetettem magam. Még nem volt elég késő ahhoz, hogy aludni tudjak, szóval csak egy párnát magamhoz ölelgetve szidtam az életet. Mikor végre valahára beesteledett elvégeztem a lefekvés előtti rutinomat, azaz a fürdést és átöltözést, majd szinte azonnal elaludtam. Légyszi, normális álmom legyen...

Hah, jó vicc..

Hirtelen egyszer csak egy parton találom magam, egy kristálytiszta vizű tóval előttem. Az irányom a víz felé vettem, bár ahelyett hogy elsüllyedtem volna, a bennem rejlő Jézus feléledt és elkezdtem járni a vízen. A tó közepénél járhattam, mikor egy hattyú úszott elém.

- KVAK! - ordított kellemetlenül egy emberi hangon, amire kellően meglepődtem. Majd a hattyú elegáns és szép feje helyett Hiori arca volt előttem, és egyfolytában kvakkogott..

- KVA-KVAKK, KACSA VAGYOK, KVAKKI KVAKK! - folytatta furán grimaszolva. Én erre pedig csak folyamatosan mosolyogtam, mint egy pszichopata.. 

Felkelve realizáltam csak igazán, hogy mekkora baromságot álmodtam. Realizáltam, mindezt ugyanúgy mosolyogva, mint az álmomban, és ezt észre sem vettem. Ennyire kihatnak az álmok a valóságra..?

Kikászálódtam az ágyból, és elkészültem a suliba. Kiléptem az ajtón, és egyből a telefonomhoz kapva elindítottam a hangulatomhoz illő zenét. Egy újabb nap tele kifáradási lehetőségekkel, hurrá..!

Lehet, hogy igazuk volt...Where stories live. Discover now