Apa mugliszületésű volt, anya aranyvérű. Az ő kapcsolatuk nem volt túl hosszú életű. Apa alkoholista volt, anya nem bírta mellette. Így hát a nővérem, anya meg én új helyre költöztünk. Godric's Hollowba. Anya ott megismert egy kedves varázsló férfit és aztán hamarosan összeköltöztek. Anya ott találta meg az igaz szerelmet, én pedig ott találtam rá az első igaz barátomra James Potter személyében. Még most is tisztán emlékszem az első találkozásunkra, azt a napot sosem felejtem el. Pár napja költöztünk csak oda, én pedig még nem ismertem a környéket, barátaim se voltak. Elindultam, kalandokra vágytam, hat évesen minden egy óriási kaland volt számomra. Emlékszem a pillanatra, mikor megláttam a fekete hajú fiút, ahogyan a kertjük fölött repked egy seprűn. Emlékszem, valami láthatatlan erő húzott felé, így hát nem törödve a kockázatokkal, bementem a repkedő kisfiúhoz. Emlékszem, az első beszélgetésünk mennyire nevetséges volt. Emlékszem, az első találkozásra a szüleivel. Másnap este már meghívták a családot vacsorázni. Emlékszem, a kedves Potter házaspár segített anyának talpra állni. A nővéremet is nagyon szerették. Olyanok voltak számunkra akár egy család. Egy nagy családnak képzeltem magunkat akkoriban. A Potter család betöltötte az űrt mindhármunk szívében, az apa miatti veszteség után.
És ezentúl elválaszthatatlanok lettünk hárman. A nővérem, Ana, James és én.
Aztán Ana elment a Roxfortba, a Hollóhátba került, két évvel nagyobb volt nálunk, ott talált új barátokat, és bár mikor otthon volt sokat voltunk együtt, úgy éreztem a hármunk titkos, kimondatlan szövetsége véget ért, és már csak ketten voltunk. James meg én.
Két évvel később mindketten elmentünk a Roxfortba. Mindketten a Griffendélbe kerültünk. És már a kettőnk barátsága se volt a régi. Neki már ott voltak a srácok is, Remus Lupin, Peter Pettigrew és Sirius Black. Ők voltak az elválaszthatatlan négyes, a Tekergők, avagy Holdsáp, Ágas, Féregfark és Tappmancs, kinek hogy tetszik. Én pedig szép lassan feledésbe merültem. Nem barátkoztam könnyen, Jamest meg lefoglalták az új barátai. A Roxfortban Hagrid volt az első barátom. Az első hetekben mindig nála voltam délután.
Aztán emlékszem, egy délután a mosdóban sírtam, mert James meg a fiúk nem kértem belőlem, és belépett egy lány. Szobatársak voltunk, de nem beszéltünk túl sokat. Lily Evans volt a neve, mugliszármazású és nagyon okos lány. Megmentett. Meghallgatott. A barátommá vált. És nekem pont erre volt szükségem, egy barátra.
