Verseim

Tarts ki

Lásd, eltelt még egy nap és Ő mégse jelent meg.

Nem.  Hazug volt, s nem tartotta be a szavát.

Otthagyott a szarban, s engedte, hogy elmenj ép akkor,

amikor neked a legnagyobb szükséged lett volna Rá.

De ilyenek a férfiak. Mit vársz el tőlük?

Csak a szájuk nagy, de tettekben zérók.

Gyere hát, s felejtsd el őtet.

Szívedet lánccal kösd meg, 

A lakatot zárd be, s a kulcsot a tóba dobd be.

Kitudja. Lehet lesz majd valaki, 

Aki a tóba veti magát, a kulcsot megkapja,

kiuszik vele, megtalál Téged, s kinyissa szíved lakatját, 

s majd ő férközik az üres tér helyébe,

s boldogon éltek örökkön, s örökké.