Te magas, en alacsony; Te sotet, en vilagos; Te bator, en beszari,
S megis eletem nelkuled nem tudom elkepzelni.
Karjaim nyakad kozott, s hajadban, szam szadra tapadva, mellkasom mellkasodhoz erve: Igy er a hajnali harom.
Megvedesz, szeretsz, soha el nem engedsz.
Legyel enyem, szeress mindig,
S en hu leszek egesz a sirig!
YOU ARE READING
Verseim
PoetryGondolatok tengere, ahol szabadon hagyom fantáziámat és rímekbe foglalom "életfilozófiámat."
