Egy empata tiszta gondolatai

Találkozás

Harmincas éveit taposta,egyedül élt,takaros kis társas ház negyedik emeletén.
Titkárnő volt,egy jól menő cégnél.
Megvolt az életével elégedve,csak egy társ hiányzott neki.
De úgy volt vele majd jön mikor itt az ideje.
Egy éjjel arra ébredt hogy nagy fény áradt be a szobájába,álmosan felült,majd kócos hajába beletúrt.
Nézett egy darabig,mi lehet az,majd visszafeküdt,és álmodott.
Azt álmodta hogy egy nagy űrhajón utazik,körülötte furcsa lények álltak,ő egy ágyszerű valamin feküdt,nem volt leszíjjazva,keze lába szabadon volt,és mégsebírt megmozdulni.
Ekkor az egyik fura kinézetű alak fölé hajolt,vizsgálgatta.
Nem mozgott a szája és mégis beszélt hozzá.
Mit akarnak?kérdezte a nő.
Az alacsony áttetsző bőrű lény közölte vele hogy aludj ez csak álom,de a nő mégis ideges volt.
Álom lenne.?kérdezte
Az alak bólintott,majd anélkül hogy száját kinyitotta volna azt mondta neki,semmire nem fogsz emlékezni.!
Majd fogta és a nő száját kinyitotta,és egy hosszú eszközzel belefúrt a hátsó fogába, a nő felnyögött,jajj ez fáj kiálltotta!
A fájdalom párpercig tartott,majd elaludt,vagy inkább elájult?
Reggel mikor felébredt kiment a fürdőbe hogy lezuhanyozzon és készülődjön,mikor fogat akart mosni érezte hogy fáj a hátsó foga,nézegette egy darabig,majd gondolta hogyha nem múlik a fájdalom akkor elmegy a fogorvosához.
A munkahelyén is zsibbadt fájt,délután időpontot kért hogy nézze meg a fogát a doki.
El is ment majd az orvos nézegette,mikor kinél voltál a fogaddal?kérdezte a doki.
Én!?  ámélkodott a nő,csak hozzád járok!
Hát ezt a fogat kifúrták majd betömték!de várj ezt mostanában csinálták!nézett rá az orvos.
A nő bizonygatta hogy emlékezne rá ha ilyesmit csináltak volna.
Majd elbúcsúzott és haza indult,a kocsiban elgondolkodott,és nem értette,mi történhetett.
Majd napok teltek el ,minden vissza állt a régi kerékvágásba.
Egy délután a tv előtt űlt,és akkor bevillant neki egy részlet,egy idegen lényről aki belefúrt a fogába, na nehogy már megbolondulj!szólt hangosan.
Annyiba is maradt a dolog.
Eljött az este lefeküdt,álmodott,egy spirál alakú kűrtőben volt meztelenül.
Nyálkás volt a fal,az üreg ahova vitték,megijedt hol vagyok?futott át az agyán.
Majd kilépett az üregből,nehezen mozgott,alatta felmérhetetlen mélység tátongott.
Megkapaszkodott a falban és nehezen elkezdett felfelé mászni,üregeket látott emberek voltak benne.
Sikítani akart de nem jött hang a torkán.
Sokáig mászott,majd egy üregből egy kéz nyúlt ki,egy nő keze volt.
Majdnem lezuhant annyira megréműlt.
Egy hang szólt,siess másszál ,mondd el mindenkinek mit csinálnak velünk!
Nem látta ki az,mert annyira sötét volt.
Gyorsabban mászott,majd a kűrtő tetejére ért,kinézett rengeteg idegen űrhajót látott.
Nem járt más a fejében csak hogy haza jusson,lassan megközelítette az egyiket,szerencséjére betudott mászni az ajtaján elbújt,remegett,ez csak álom ébredj fel!mondta magának.
Majd a kimerültségtől elaludt.
Másnap az ágyában ébredt.
Csupa kosz volt és zúzódások voltak a testén mindenhol.
Remegett,lehet nem álom volt?
Szabadságot vett ki,hogy felkeressen egy orvost akinek elmondhatja mi történt vele!
Talált is egyet aki meghallgatta és utánna a nő megdöbbenésére azt mondta,önt idegenek elrabolták!
Majd elmesélte nincs egyedül vele,több száz embert elvisznek,és van akit sosem hoznak vissza.
A nő azóta egy csoport tagja olyan emberekkel tud beszélgetni akik szintén át éltek egy földönkívüli találkozást!
Vajon hihető ez a történet?
Vajon hány embert vittek már el? És hányan hajtják le esténként úgy a fejüket hogy rettegnek?
Vajon mikor döbbenünk rá hogy nem vagyunk egyedül?
Vajon rád mikor kerül sor?