Egy empata tiszta gondolatai

Emberek

Sokat gondolkodom azon vajon miért nem szeretjük mi emberek egymást?
Élünk egymás mellett,de nem ismerjük a másikat.
De nem is érdekel minket a többi ember.
Felkapjuk a fejünket ha valakit meggyilkolnak,de csak azért hogy mindjárt tudjunk szörnyűlködni,utánna ítélkezni!
Meg osszuk ha eltünt egy ember,de meg rántod a vállad ha nincs meg sokáig.
Írigyek vagyunk,rosszindulatuak, kárörvendők,pletykásak,mindenre kaphatóak!
Az emberi faj egyedi!
Ítélkezel,de ha fordul a kocka és rajtad köszörülik a nyelvüket az emberek,akkor fel vagy háborodva!
De mi jogon? Te ugyan ezt teszed másokkal!
Mindent megesznek,pl";Kína! Kutya,macska,kukac,mindent az ég világon!
Ide jöttek,kifőzdét nyitottak,és te boldogan bemész enni,azt sem tudod mit eszel!
De beülsz hogy elmondhasd hogy ma a ķínaiba ettem!
Lehet hogy kutya húst ettél,vagy macskát,vagy valami mást!
A lényeg hogy nagyképüséged ki van elégítve.
Semmi gond ezzel,de akkor ne oszd az észt másoknak,mert mint humanoid,gondolkodni te sem tudsz!
Néha úgy érzem hogy az embernél aljasabb teremtményt nem  alkottak még a földön!
Tisztelet a kívételnek,mert vagyunk még páran akik emberi mivoltunkat még nem vetkőztük le!
Az ember érzésekkel van tele,szive van,lelke van,hite van,és nem utolsó sorban esze van,gondolkodik!
Kevesen vagyunk ilyen magas referencián élő emberek!
De vagyunk ez a fontos!
Mi különcök vagyunk a többiek szemébe!
De kinek gond ez?  Nekem nem! Gondolom neked sem!
Mi csak éljünk tovább és majd lesz idő mikor ezek a szarcsimbókok,már nem szívják velünk együtt a levegőt!