Porcukor

60 5 1
                                    

Hatalmas pelyhekben hullott a hó. Senki nem volt kint, de lementem képeket csinálni Neked.

Hosszú ideig álltam a fagyos utcán, a talpam alatt roszogó hóban és nyirkos ruhában.

Rád emlékeztetett. Nem is volt olyan, amikor hóban sétáltunk volna.

Mindig azt mondtad, ez nem igazi hó, ez csak porcukor. Mert olyan kevés. Mert olyan pelyhekben hullik. Mert úgy néz ki.

Ma is így havazott. Porcukor módjára.
Kiraktam a képet, hátha észreveszed, de nem jött válasz.

Egyedül baktattam a hideg házak között. Vártalak, de Te nem jöttél. És tudtam, hogy azért nem, mert elrontottam. Mindenben hibáztam. Pedig Te nagyobb ludas voltál, mint én. Én pedig mindig megbocsájtottam Neked.

Ezt a szösszenetet a mai havazás ihlette és tényleg a porcukor volt az első, ami eszembe jutott róla :) na meg azok a dolgok, amik ma történtek velem. Minden apró szarság...

shots! || little novelsWhere stories live. Discover now