- Én még soha nem láttalak.

- Roland vagyok.

- Fasza - vágtam rá, mire a haverjai felröhögtek.

- És szingli.

- Ki kérdezte?

- Gondoltam jó, ha tudsz a jövendőbelidről - kacsintott rám.

- Nem köszi - kacsintottam vissza rá.

- Tessék - nyomta kezembe a pénzt Jack. Na végre - Haver róla már lecsúsztál, az új fiúé - vigyorodott el. Ó, hogy rohadnál meg. Nem kellett nevet mondania, mert mindenki így ismeri Sámuelt. A kilencedikeseken kívül, csak mi voltunk ujjak hárman az egész suliba. Engem mindenki az ő húgukként vagy ikrekként emlegetnek. Ja meg az új fiú nőjeként. Egyébként nem értem, hogy lehet, hogy csak egy ikerpár van a suliban. Régi sulinkba volt vagy négy iker. Na mindegy.

- Az engem nem tart vissza, úgyis az enyém leszel.

- Felakasztom magam - löktem el magam a padtól és gyorsan leléptem. Büféhez érve a legnagyobb energia italt kértem és azt kifizetve, boldogan indultam el a termem felé. Pár perce becsöngettek, de nem nagyon hatott meg. Az ajtón belépve a történelem tanárt pillantottam meg. Upsz.

- Elnézést - huppantam le a helyemre Sam mellé.

- Merre járt?

- Feltartottak - vágtam rá azonnal. Nem is kellett ránéznem a mellettem lévőre. Tudtam, hogy vigyorog. A tanár sóhajtott, majd folytatta a beszélést.

- Ki tartott fel? - hajolt közelebb és lehelete megmozgatta kósza hajszálaim. Férfias parfümjének az illata beférkőzött az orromba és szívem kalapálni kezdett a mellkasomban. Hogy csinálja?

- Roland - vágtam rá, mire vigyora lehervadt az enyém meg kivirult.

- Milyen Roland? - kérdezte. Egy ideig még agyaltam, de úgy döntöttem, csak azért is provokálni fogom.

- Jack osztálytársa és képzeld azt mondta az övé leszek és még a férje is - mondtam szórakozottan.

- Mi van? - kérdezte kicsit hangosan, amire a tanár egy csúnya pillantást vetett rá. Azóta se szívlelik egymást.

- Én is meglepődtem.

- És te mit mondtál?

- Mmm, az mindegy, de úgy érzem nőtt eggyel az udvarlóim száma.

Arca komoly volt és kissé feszült. Bevallom elöntött a magabiztosság, hogy így reagál. Újabb fogást találtam rajta. Óra végén a folyóson álltunk és a srácokkal beszélgettünk, amikor megjelent Roland és a haverjai, na meg Jack. Kíváncsian fordultam feléjük, amikor Roland lehajolt elém.

- Ez jó lesz - örült meg Jack, miközben videózott. 

- Szia Szerelmem, olyan régen láttalak - fogta meg a kezem, amire egy csókot lehelt.

- Hála az égnek - biccentettem köszönésképp.

- Hála az égnek, hogy megteremtett téged.

- Inkább anyámnak - húztam el a szám.

- Ő is olyan gyönyörű, mint te?

- Nem - ráztam meg a fejem.

- Mert te olyan vagy, mint egy angyal.

- Ja, te is - préseltem vonallá a szám, amire a többiek felnevettek.

- Mond lenne kedved eljönni velem egy...? - kezdte, de abba hagyta. Mindannyian a hátam mögé néztek, de én nem mertem megfordulni - Tudod mit inkább majd később elhívlak randizni - köszönt el hirtelen, majd lelépett. Jack eközben, majd megpukkadt a nevetéstől. Ez remek volt.

Life With BoysWhere stories live. Discover now