Én, mint titkos ügynök

XVI.

- Szálljon le rólam! - csattantam fel, és nem tudtam, mi szült bennem ennyi indulatot. - Mégis mit csinálhattam volna? Lőjem le? Semmit sem tehettem, és nem tudom, miért gyűlöl ennyire, de hagyjon békén!

Aiofe felvonta az egyik szemöldökét, de nem válaszolt. Már rájöttem, hogy az volt a célja, hogy tesztelje, mennyire tud könnyen kihozni a sodromból.

Nem tudtam mit reagálni, ezért gyerekes módra elrohantam.

Pár másodperc múlva Ricky jött utánam.

- Zöldfül, mi ütött beléd? - támadt nekem. - Semmire sem megyünk azzal, ha leordítod a fejét!

- Ne mondd, hogy nem volt jogos! - gurultam dühbe. - Annak a nőnek nincs jobb programja, mint hogy engem szívasson!

- Zöldfül! - vágott közbe, de én rendületlenül folytattam.

- Miss Tökély bepofátlankodik ide az ügyével, amit képtelen megoldani! - fakadtam ki. - És ahelyett, hogy az üggyel foglalkozna, folyamatosan engem szekál!

- ZÖLDFÜL! - kiáltott rám Ricky, mire én végre csöndben maradtam. - Neked nem ez a bajod.

- Nem voltam elég világos? - kérdeztem indulatosan.

- Zöldfül, neked az a problémád, hogy Aiofe McClay exe. - közölte lassan.

- Nem érdekel, mi történt, közte és Greg között! - heveskedtem. - Engem az a zavar, hogy folyton kötözködik, piszkál, és elegem van belőle!

- Zöldfül! - csitított Ricky. - Nyugodj meg, menjünk vissza, és oldjuk az ügyet!

********

- Sz-szeretsz? - kérdeztem remegve Gregtől.

Egymás mellett ültünk a szobában. Feszült volt a hangulat, és sok ideig egyikünk se szólalt meg.

- Emily, miért kérdezel ilyet? - megsimogatta a kézfejemet. - Persze, hogy szeretlek.

- Akkor miért nem vagy őszinte velem? - kirántottam a kezemet az ujjai közül. - Nem mondod el, ki keresett annyiszor, és azt se mondtad el, hogy Aiofe a barátnőd volt! Greg, egy kapcsolatnak alapelve az őszinteség!

- Emily...

- Miért csinálod ezt? - kérdeztem, miközben éreztem, hogy a szememben könnyek gyűlnek. Gyorsan le kellett lépnem, mielőtt eleredtek volna.

********

A vécé hideg csempéinek döntöttem a homlokom. Nem nagyon tudtam, mi bajom. Össze kell szednem magam.

Rezgett a telefonom, elővettem.

Amy Parker: Gyere, találtunk valamit.

Felálltam, letöröltem a könnyeimet.

- Mit találtatok? - kérdeztem, mikor odaértem, és véletlenül se néztem Greg-re.

Joan kivetített egy aktát.

- Ő itt Elisabeth Carpenter, ismertebb nevén Gyilkos Elisa. Huszonnégy éves, volt katona. Rendkívül képzett, és nagyon veszélyes. Felvette a tetthely közelében lévő kamera, ahogy odamegy. Ezután kiütötte az áramot, azóta se tudjuk, hogy csinálta. - mondta Joan. - Legközelebb hajnali fél négykor működött a kamera, tehát a kiesett intervallumban bárki meggyilkolhatta Rathaway-t. Nagy valószínűséggel Elisa tette, mivel ő lőtte le a kamerákat.

- És hol találjuk Elisát? - érdeklődött Matt.

Joan megvonta a vállát.

- Ezaz. Fogalmunk sincs. A közlekedési kamerák figyelik, és jelzik, ha felbukkanna. Mint mondtam, képzett katona, tudja, hogy tud a kamerák elől elbújni.