Áʟʟᴀᴛɪ Ösᴢᴛᴏ̈ɴᴏ̈ᴋ [Bᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ]

14. rész

A remény

Beesteledett. Ideje indulnom. Elindulok, de hallom, hogy valaki közelít felém. Kést ragadtam, de mikor megláttam, hogy Scott az nem tettem le a kést, tovább tartottam.

- Helen, nyugodj meg! Nem akarok rosszat!

- Te lehet nem, de az apád igen!

- Tudom, hogy az apám egy rossz ember, de régen nem ilyen volt.

- Nem érdekel, hogy milyen volt régen. Az a lényeg, hogy lerombolja az otthonom! És ezt meg kell, hogy akadályozzam!

Hátat fordítottam a fiúnak, majd elindultam. Scott megfogta a karom, és visszahúzott:

- Helen! - vett egy mély levegőt - Sajnálom, hogy faggattalak az erdővel kapcsolatban. Tudom, hogy mi történt. És sajnálom.

- Nem tudsz te semmit! - vékonyodott el a hangom.

- Találtam egy újságcikket, amiben leírják...

Szemeimet tágra nyitottam, és Scottra néztem:

- Amit ott írtak az hazugság! Nem úgy történt...

Hátat fordítottam Scottnak, szemeimben könnyek gyűltek össze.

- Akkor mond el, hogy hogy történt...

- Nem! - ordítottam, majd elfutottam.

Scott utánam futott. Követett egészen az építkezésig.

- Ugye nem akarsz hülyeséget csinálni?! - lihegte Scott.

- Hagy béként! Menj haza!

- Nekem már nincs otthonom!

Megfogta a karom, de kihúztam a kezem Scott kezeiből.

- Helen hallgass meg! Tudom, hogy mit tervez az apám!

- És ezt mért csak most mondod!

- Mert most derítettem ki! Apám ide fúrótornyokat akar építeni, ami azt jelenti, hogy van valami értekés a föld alatt!

Megdöbbenve hallgattam Scott szavait. Hát persze... Apám mindig is mondta, hogy ez az erdő értékes. Most értettem meg, hogy mire gondolt...

- Helen! Figyelj ide! Ehhez az építkezéshez engedélyre van szükség. De én sosem láttam, hogy apám járkált volna érte a hivatalba! Ezzel megfoghatjuk, és megakadályozhatjuk!

- Megakadályozhatjuk?!

- Igen! Segítek megmenteni az erdőt. Apám illegálisan csinálja ezt az egészet!

- Miért segítesz nekem?

- Mert nem akarom, hogy az apám hibájából életek forogjanak kockán! Ez az erdő közepe teljesen el fog tűnni ha sikerül megépítenie a fúrótornyokat!

- Értem... De akkor sem segíthetsz. Ez az én csatám.

- Tudom. De mindketten tudjuk, hogy egyedül nem győzhetsz.

Ránéztem az építkezési területre, majd Scottra és elgondolkoztam: Igaza van. Egyedül nem tudom megállítani őket... de Scott segíthet...

- Rendben - válaszoltam neki komoly hangon - Segíthetsz megállítani őket.

- Menjünk vissza a barlanghoz, és elmondom neked a teendőket...

Bólintottam, majd visszasétáltunk a barlanghoz.

***

- Találtak már valamit? - kérdezte szigorú szemekkel Victor.

- Nem főnök. Sajnos még semmit. - válaszolt az egyik öltönyös férfi.

- Ideje lenne kicsit használni az eszüket! Nem azért fizetem magukat, hogy csak nézelődjenek! Gyerünk! Keressék meg a fiamat és az indiánt!

A három fekete öltönyös férfi gyorsan eltűntek Victor szeme elől, és folytatták a keresést.

***

Nekitámaszkodtam a barlang falához, keresztbe rakott kézzel. Scott akart elsőnek megszólalni, de megelőztem:

- Amit az újságcikkben olvastál... az csak az egyik része a történetnek...

Scott megdöbbenve hallgatta amit mondok:

- Kezdek megbízni benned Scott... ne rontsd el... - vettem egy mély lélegeztetett, majd folytattam:

- Elmondom, hogy mi is történt pontosan: 6 évvel ezelőtt... az apám, Fred Bowman, elhozott magával vadászni, ebbe az erdőbe... sok mindent tanultam tőle, és a vadásztársaitól... de egy nap apám szokatlan zajra lett figyelmes: egy hatalmas medve állt mögöttünk. Apám a fegyverével rácélzott... de én nem hagytam, hogy lelője a medvét. Elgördült egy lövés, de nem talált célpontot. A medve megijedt. Rátámadt apámra. A fegyver a kezemben volt... de egyszerűen nem tudtam lőni... Az apám az én hibámból halt meg, mert én nem tudtam rálőni egy medvére. De ha újból találkozók azzal a medvével... habozás nélkül lelövöm. - ránéztem a rég őrizgetett fegyvere.

Scott csöndben hallgatta amit mondok, látszott rajta, hogy nem tud mit mondani.

- Köszönöm, hogy megbízol bennem, és hogy elmondtad ezt az egészet.

Bólintottam, könnyeimet próbáltam visszatartani, de végül nem is kellett: jobban érzem magam, hogy elmondhattam valakinek.