It's proved impossible

Part 9

"Cameronék szobájába indultunk, hisz ott vannak a barátok, kik ímádni fognak minket ezek után. Az ajtó mellett rögtön Raiden ágya atlálható és a benne mélyen alvó srác."

A szobában összesen hárman vannak, Raiden, Dave és Cameron. Elterveztük, hogy Camet szivatjuk meg a legjobban. Raidel kezdtük, méghozzá úgy, hogy mézet és lisztet összekevertünk, majd ezt kentük az arcára, a hajába és a jobb kezére, mivel a bal kezén feküdt, azt nem sikerült.

Nagy mázlinkra mindegyik fiú, mélyenalvó típus velünk ellentétben. A következő áldozat Dave volt, ki a bal oldalon levő emeletes ágy tetején fekszik. Számára az egyszerű tejszínhabos tréfát választottuk. Neki sikerült mindkét kezét és a haját bekenni, csak az arcát nem, hisz Dave mindig a hasán fekve alszik. Míg én a fiúkkal törődtem, Samantha elhelyezett egy kamerát, ha jól láttam Raid polcának felső fiókjában, amit csak a fiók tulaja ér el szék nélkül. Nem tudom mit tárolhat ott, csak azt, hogy meg van nekünk tiltva, hogy használjuk a benne lévő dolgot.

-Aid!-szól nekem Sam, miközben Cameron arcát kezdem el bekenni, tejszínhabos mézzel.-Te tudtad, hogy Raiden óvszert meg síkosítót tart a legfelső dobozban?

-Nane-röhögöm el magam csendben-Azt hittem valami magán, személyes cucc, de arra nem gondoltam, hogy ilyenek vannak abban a dobozban. És te oda tetted a kamerát??

-Aham, persze-lép mellém, s elveszi a kezemből a tálat, majd elkezdi bekenni Cam haját, míg én a kezét.

Mire végeztünk, 4:40-et ütött az óra, így gyorsan elpakoltunk és siettünk vissza a szobánkba, ugyanis a tábor ébresztője, 4:45kor visít.

Leültünk Sam ágyára, majd a kezembe vettem a telefonom, min az élő showt fogjuk látni.

Mikor megszólalt az ébresztő, mindhárom fiú lerúgta magáról a takarót, és beletúrtak a hajukba~mai fiatalok~, de mivel mindenkinek ragadt a haja, ez nem ment olyan egyszerűen. Színkronban kezdtek káromkodni, és tolongani a fürdőjért, hogy mihamarabb lemoshassák magukról a trutymót. Cameron úgy döntött, hogy átjön hozzánk, így mi bebújtúnk a szekrénybe, mintha itt sem lennénk. Igen, roppant értelmesek vagyunk, így 18évesen.

-Sam, Aiden!-kiált Cam, mikor belép a szobánkba.-Hű, ha ti voltatok, nagyon megjárjátok.

Sam majdnem hangosan felnevetett, így inkább szájára tettem a kezem, hogy ez véletlen se forduljon elő.

Míg Cam a fürdőbe volt, kiosontunk az étkezőbe, mintha most érkeztünk volna meg. Hogy a mesénk, miszerint most érkeztünk, stimmeljen, gyorsan írtam egy SmS-t apának.

<Kérlek, ha bárki kérdezi, mond azt, hogy most érkeztünk.by:S&A>

<Mit csináltatok?>

<Csak Cameronékat szivattuk meg, semmi komoly Apa>

<Rendben, de nem akarok a művetekről hallani az irodában!!!>

<Igenis Apa>

Minden reménnyel Camék nem köpnek be, ismeretlen tettes néven, ha az megtörténne, nagyon megszívnánk, főleg így, hogy szóltunk apánknak.

Mint minden katonai telepen, ittis van egy kedves, öreg konyhásnéni, aki minden ki apró titokról tud és segít minden csíntevésben. A mi konyhásnénink, Margarth névre hallgat, ősz, rövid haja és szemüveges. Mivel itt, a táborban, az alap reggeli legtöbbször tojásrántotta, szendvics, főtt tojás, vagy hasonló szokott lenni, csakhogy én nem szeretem a tojást, ezért nekem mindig valami különlegeset készít. Nagyon bírom az öreget és természetesen a fiúk megviccelésében ő is segített. Bármiről van szó, ő segít, igazán kedves ki nénike.