Levél és vallatás

78 6 2
                                    

-De volt! Csak eldobta.-drámázott tovább.
-Ashley mond el! Tudom hogy tudod.
-Nem tudod hogy mit tudok.-vigyorodott el.
-Nah mit tudsz drágám?-ültem le mellé.
-Azt amit te nem fogsz tudni.-kacsintott.
-Oké.. feladom.-nyomtam a kezébe egy üveg rumot ami a tervemhez volt szükséges. Kicsit többet iszik tán megnyílik a szájja.. szerencsémre nagyokat kortyolgatott az üveg folyadékból. Kis mosolyra húztam a számat. Mégse ismer olyan jól mint ahogy gondolja.

Idővel láttam hogy megváltozott a járasa. Imbolyogni kezdett és vigyorogva járt. Tökéletes.
-Szóval.. visszatérve szerinted hol lehet a koreai?-kaptam el a kezet mielőtt beverte volna a fejét az íróasztalba.
-Erre arra. Tortugán.. vagy amarra.-nevetgélt miközbe próbálta megtalálni az egyensúlyt de nem igazán sikerült neki ami őszintén megvallva eléggé szórakoztató látvány volt.
-Most szépen lefekszel mielőtt akaratlanul is kárt teszel magadban.
-Szóval érdekel hogy mi lesz veleem?-próbált közelebb lépni de az ágyra esett és abban a pillanatba elaludt.

Ha nem lennék egy illedelmes és tisztességes férfi akkor most kihasználnám a helyzetet de mivel igaz rám amit az előbb mondtam ezért nem teszem.
Kisétáltam a kabinból. Ott William idegbeteg feje fogadott. Azon morfondírozott hogy hogy ölhetné meg a koreai kalózt. Egyszerűen.
Dirr durr bum bum. Vagyis puskával.
Túlkomplikálják a dolgokat.
Irány Tortuga!-kiáltottam Mr. Gibbsnek.
-Igen is kapitány.-válaszolt a vén tengeri róka.

~Emily szemszöge~

Miközbe sétáltunk Tortugán kiutat keresve hogy Port Royalba menjünk. Jó lenne minnél hamarabb odaérni. Azert is mert üldöznek minket.. az angol hadiflotta.. a spanyolok.. Jackék.. nah jo sokan az biztos.
Hirtelen Wonho vállara szállt egy papagáj ami egy levelet tartott a csőrében.
-Manapság a papagáj a divat?-nézett a madárra a mellettem álló kalóz.
-Hát úgy tűnik. Lehet hűségesebbek mint a galambok.-nevettem.
-Vagy talán olcsóbbak.-vette ki a csőréből az összegörgetett papírdarabot.-Oh régi "barátom" Sao Feng írta az üzenetet. Amit nem hinném hogy kedves szavakkal töltött me.-vakargatta a fejét.
-Mert?-néztem rá értetlenül.
-Egy két hónapja talán keresztbe tettem neki. Egy picit, kicsit, kicsit jobban..?-nevetett kínosan.
-Rosszat sejtek.

Te mocsok koreai!

Hogy gondltad hogy ellopod a hajómat és hogy az ellenség oldalára állsz?! Tájékoztatlak hogy ez halálbüntetéssel jár. Az én hajóm! Szingapúr kalózurától loptál megjárod áruló! Megtalállak bárhová mész. Megöllek. Téged. A családodat. A barátaidat és akit ismersz. Megkínzom őket éa kikötlek hogy lásd hogy hogy szenvednek sikítanak.. könyörögnek az életükért. Azért hogy engedjem el őket. És csak mosolyogni fogok. Nevetni a szenvedéseiken.
A másik meg. Jack Sparrow? Nála pocsékabb kalóz csak te vagy! Őt is megölöm.

UI.: Menekülj, mert indulok utánnad és a pokolban is megtalállak!

-Kicsit magadraharagítottad?-csattant fel.
-Meglehet.-vigyorgott.

Black SailsWhere stories live. Discover now