A szerelmed a halálán van, te pedig úgy érzed, tehetetlen vagy... Aztán megjelenik előtted egy Isten. Felajánlja neked, hogy megmenti a szerelmed életét, ha cserébe neki adod a lelkedet.
Eladnád egy olyan valakiért, akiért te bármit megtennél, visz...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Evelyn
Reggel mennydörgésre ébredek, amit már kezdek megszokni, hiszen egy hete esik és villámlik. Kikászálódok a hatalmas franciaágyamból, felkapom a macis mamuszom, eltopogok az ajtóhoz, mely alatt becsúsztatva minden reggel egyre több fekete boríték fogad. Megszokottan hajnali egy és öt között érkezik a legtöbb levél, előre az aznapi, de néha kapok egy-egy váratlan levelet is, amikor például valaki öngyilkos lesz.
Eleinte furcsa volt, de valamiért mindig megérzem, ha erre jár a kézbesítő és levelet csúsztat be az ajtóm alatt. Akár hajnali egykor, akkor azonnal kipattan a szemem és kezembe veszem a borítékot. A földrészeken időeltolódás van, nem meglepő, ha nálunk hajnal van, megjelenek a helyszínen, ott pedig éppen esteledik.
Lehajolok a halom papírért, azután lassan lépdelek a konyha felé, ahol felrakok forrni vizet, hogy kávét csináljak.
Eltelt egy év. Már gond nélkül tudok villámlani, olvasni az emberek gondolataiban, meg mindent, amit Melzenor mondott, tehát igaza volt.
Megmosom az arcomat, kifésülöm a hajamat, amit utána felgumizok. Nem kell semmit kennem az arcomra, mert így is csodaszép a bőröm. Rúzs az egyetlen, amit felteszek, az is vörös, ami pont megy a zöld szememhez. A szekrény előtt állok, nem valami nagy a választék. Nagyjából ugyanazok a ruháim vannak. Fekete és szürke színek.
Felkapok egy fekete, feszülős rövidnadrágot, meg egy szürke toppot, és cipőt.
Ledobom magam a kanapéra, aztán a kezembe kapom az egyik fekete borítékot. Ma bőven lesz munkám. Felnyitom, közben a bögrét a kezembe fogva nagyokat kortyolok a kávéba.
Bólogatok, ahogy olvasom az eseteket. Már megszoktam, hogy egyre szörnyűbb halálokat kell látnom, és nem tehetek semmit. Tudnék, de mivel „megláncolt lélek" vagyok, így szó szerint meg vagyok láncolva, hiába a képességeim.
Lássuk csak a mai teendőim:
Név: John Graim – Kor: 7 éves – Halál oka: Az apja agyonveri. – Helyszín: Florida – Halál ideje:07:10
Ugyanitt
Név: Nathen Graim – Kor: 45 éves – Halál oka: Felesége vázával betöri a fejét. – Helyszín: Florida – Halál ideje: 7:40
Következő boríték:
Név: Melinda Thomson – Kor: 20 éves – Halál oka: A részeg férje agyonveri egy baseball ütővel. – Helyszín: London – Halál ideje: 8:50
Egyedül a lelküket tudom megmenteni, amik azért nem szállnak fel maguktól a mennybe, mert van egy lény, ami felfalja őket. Étvágya sosem múlik el. Mi vagyunk azon kevesek, akik vigyáznak a lelkekre.
Erős vagyok, meg itt ez a sok képesség, de még sosem harcoltam senkivel. Meg kéne említenem Eronnak, hogy edzünk egy kicsit, mert nekem ilyen téren semmi tapasztalatom nincs. Hiába a hatalmas erő.
