Naruto - Az elveszett ✓

Kakuzu halála

Amint a két konohai ninja visszaért a faluba,azonnal rohantak a Hokage irodájába,hogy megtegyék a legfontosabb jelentést,valamint hogy Sakura ellátást kapjon.Amint feltépték az iroda ajtaját,Tsunade-sama már rohant is a lányhoz,majd leültette az egyik székre Kakashi mellett és azonnal hozzálátott a gyógyításhoz.Zölden izzó chakrája egyszer-kétszer kialudt a kilencfarkú erejének találkozásakor,de nem adta fel.Nem tudta,hogy mi okozhatott ekkora sérülést a lány öklében,de biztos volt benne,hogy semmi jóra nem számíthat.Sakura fogait összeszorítva állt ellen a fájdalomnak ami benne keletkezett,de még így is legördült szeméből egy könnycsepp,de gyorsan le is törölte,nehogy Sasuke meglássa.Nem akart újra gyengének tűnni...most legalább láthatta,hogy mit vállalt fel,csak azért,hogy megmentse.Számított rá,hogy ez lesz,de még is megtette,mert nem tudná elfogadni,hogyha az a fiú akit szeret,legközelebb csak egy koporsóban fekvő test legyen.Nem.Ezt nem bírná elviselni.Az túl fájdalmas lenne.Mellesleg...azaz ellenfél nem akármilyen.Jinchuuriki szóval vigyázni kell vele,mert könnyen megölhet bárkit.Másrészt még semmit sem mutatott meg az igazi erejéből,ebben biztos volt.De akkor minek támadt,hogyha nem adott bele mindent?Lenne neki is egy határa?Ha igen...milyen messze lehet?

Kakashi figyelmesen hallgatta az Uchiha beszámolóját,míg magában próbálta összerakni a képet,de valami nagyon nem akart oda illeni.Miért támadott ok nélkül rájuk?És az a leírás amit megkapott róla...Nem tartotta lehetségesnek,de még is elképzelhető volt.És ha tényleg az amire gondol,akkor mihamarabb meg kell találnia,kerüljön bármibe is.Talán ha...
"Nem..az túl veszélyes lenne."Gondolta magában,megcáfolva ezzel előző gondolatmenetét.Még sem állíthat fel csapatokat csak azért,hogy valamiféle jinchuuriki után kutasson.Nem is biztos,hogy jó a feltételezése,akkor meg minek?Túl nagy a kockázat és többé nem veszíthet el senkit.Nem szabad...De ha Sasuke minden állítása szent és igaz,akkor.
"Nem!Nem lehetséges.."Csapott az asztalra mérgében,majd az előtte ülő fiúra nézett s látta a szemeiben az elrejtett kérdést,már csak azt nem értette,hogy miért nem teszi fel.

-Mit szeretnél tudni?-kérdezte rekedtes hangján,ami jelen pillanatban még is megnyugtató volt az ott lévők számára.Szemei lustán le voltak egy kicsit sütve,de még így is lehetett tudni,hogy nagyon éber és ha szükség lenne rá,akkor bármelyik pillanatban képes lenne harcba szállni.A fekete ónixok még egy ideig üresen bámultak vissza rá,majd azok a szemek is lassan lecsukódtak.

-A negyediknek és Kushinának...született valaha gyermeke?Vagyis...született valaha egy fiuk?-nyitotta fel szemeit,s Kakashi komor tekintete mindent elárult.A fiúban felcsillant valami,ami a vele farkasszemet néző senseinek nem igen nyerte el tetszését.

-16 évvel ezelőtt...Aznap amikor a kilencfarkú rókadémon megtámadta a falut.Aznap született meg a fiuk,ezért is gyengült az akkori pecsét.Mielőtt a negyedik meghalt a fiába pecsételte a démon egyik felét,de ezek után egy maszkos férfi elrabolta.Nem hinném,hogy még életben van a gyermek.-mesélte neki,míg Sakura meglepetten pislogott,addig Sasuke szája csak egy gúnyos mosolyra húzódott,majd felállt az asztaltól és az ajtó felé indult.

-Akkor nincs mit tenni...kiderítjük és hogyha tényleg ő az,akkor visszahozzuk.-mondta,majd egyik kezét a kilincsre helyezte és szép lassan kisétált az ajtón,majd becsukta maga mögött.

"Idióta..."

Gondolta magában a Haruno lány a társa utolsó mondata hallatán.Látta,hogy nem lehet megközelíteni,akkor meg miért akarja kergetni?Már az a rettenetes chakra is fullasztó,ami körülveszi,akkor miért?Miért rohan most egy olyan után akit nem is ismer?Nem rá vall...ez nem az a Sasuke akit ő ismer.Van valami amit nem vesz észre a fiú szándékaiban?Sosem fogja megérteni.
Kezére nézett,ami most már újra olyan volt mint régen,majd ökölbe szorította és kiengedte.Ezt a mozdulatot még megcsinálta párszor s köszönetet mondott a Hokagénak,majd rohant az Uchiha után.Házak tetején ugrálva próbálta keresni,de sehol sem találta,viszont volt valami ami kiszúrta a szemét.Két kalapos,köpenyes ember sétált át az utcán és bár nem ez volt az eredeti célja,de követni kezdte őket.Nem ide jöttek,hisz éppen a falun kívülre tartanak,de még akkor is gyanús.Nagyon is az...mikor az erdőbe értek a két ember hirtelen hátrafordult,így Sakurának be kellett bújnia az egyik fa mögé,hogy ne vegyék észre,de amint újra kinézett,már egyik sem volt ott.Mintha nem is járt volna arra senki,úgy szívódtak fel a semmibe.