Formula 1 Never Give Up

Jól leszek, nyugalom

Hello, hello mindenki! 

Szerencsére az előző rész akkora port kavart, amekkorára számítottam :D Ez a fejezet egy kicsit nyugisabb összekötő rész lett, jó olvasást, és kellemes szünetet! <3

-Aludhatunk? -Fekszik le mellém Daniel. 

  Válaszként az oldalamra fordulok, és magamra húzom a takarót.

-Jó éjt. -Fordul a másik irányba, és lekapcsolja a villanyt.
  Még pár könnycsepp kifolyik a szememből, mire azonnal a hátamra fordulok. Csak a plafont bámulom, és próbálom szabályozni a légzésem. Teljesen kikészültem. Nem tudok aludni. 

-Borsó. -Nyög fel Daniel hirtelen. -Aludnom kell. -Fordul felém, és átölel. 
  A fejét a nyakam mellé dönti, és csendesen kezd el suttogni.

-Gondolj másra. Borira, aki imád, és aki ki fogja csinálni Lewist, Kimire aki hozott sört. Tényleg, nem akarunk inni? -Nevet halkan. -Itt vagyok Borsó, oké?

-Igyunk. -Nevetek remegő hangon.
  Felülünk, előveszem a söröket, és kibontok kettőt.

-Csak így dobozból? -Nevet, és elvesz egyet.

-Bocs, nem vagyok kifinomult kedvemben. -Nevetek, és beleiszok a keserű italba. 
  Leülünk a földre, nekitámaszkodunk az ágynak, és csendben iszunk. Ennyi. Egy szó sem hangzik el az az egy óra alatt, amíg vissza nem kerülünk az ágyba. Persze addig lecsúszik még egy-két doboz ital.
Ugyanúgy az oldalamra fekszek, Daniel átölel, és így alszunk el. Kicsit részegen, kicsit vidámabban, és én nagyon megtörve. 

****

-Hé, angyalka. -Üti meg a fülem a suttogás.
  Halkan nyögök egyet, és feljebb húzom a takarót.

-Lebuktál. -Nevet halkan. -Ébredj Borsó. 

-Muszáj? -Vinnyogok.

-Igen, géphez megyünk.

-Aaa... -Sóhajtok fájdalmasan, és lerúgom magamról a takarót.
  Bemászok a fürdőszobába, és keserves arccal kezdem meg a reggeli rutinom. Mikor kilépek a fürdőből megakad a szemem egy szürke üvegen. Daniel parfümje? Felveszem, és megszagolom. Igen, ez Danié, és ah, annyira finom illata van! Belenézek a tükörbe, és... Lefagyok. Az egész jobb arcom duzzadt, és véraláfutásos. A szemeim karikások, és be vannak vérezve. A hajamat átfésülöm a jobb oldalra, hogy takarja az arcom, amire felkenek egy nagyobb adag alapozót. Kilépek a pizsimben, mire Daniel alaposan megvizsgál a tekintetével.

-Nem hagyott nyomot?

-De, csak eltakartam. -Sütöm le a szemem.

-Ah. -Sóhajt idgesen. -Átmegyek a saját szobámba pakolni, de majd visszajövök, okés? -Ölel át.

-Rendben, én is összekapom magam. -Szorítom meg az Ausztrált.
  Ahogy elmegy Dani átöltözök. Mivel nulla életkedvem van, így egy sima kék felsőt veszek fel, rá a hatalmas fekete pulcsimat. A farmeromat is felrángatom magamra, majd elkezdek pakolni.
Természetesen elsőre nem férek be a bőröndömbe, de mire Daniel újból megáll a szoba közepén már csak ágyazok.

-Nézted a netet? -Kérdezem a liftben.

-Nem mertem. -Bámulja a falat.

-Chris fix idieges. -Dobolok a lábammal.

-Ja, Lewisra! Te nem vagy hibás.

-Be kellett volna fognom...

-Neki meg meg sem kellett volna szólalnia!