Las Puertas de Infierno

II. évad 13. rész

Kimi

- Gyere Jégember, elemezzük ki a mai telemetriai adatokat! - vágott hátba a mérnököm vigyorogva. Túlzó mozdulattal húztam el a számat, hagy lássa mennyire nincs kedvem hozzá.

- Mit vétettem? - forgattam meg a szemeimet.

- Úgy csinálsz, mintha a kivégzésedre hívnálak - csóválta meg a fejét. A nyelvemen volt egy frappáns válasz, de Mark hangja belém fojtotta a szót.

- Kims! Kims! Ana az! - nyújtotta nekem a zenélő telefonomat. Gyors mozdulattal kaptam ki a kezéből, hiszen nem voltam hozzá szokva, hogy ő keressen engem. Fogadtam a hívást és kíváncsian vártam, mi késztette a nőt arra, hogy felvegye velem a kapcsolatot.

- Szia! - köszöntem nagy levegőt véve, ami azonnal meg is akadt bennem, mikor meghallottam Anabell elcsukló hangját.

- Szia!... Azt hiszem, ide kellene jönnöd... Nico kórházban van - mondta, de a zokogástól szinte semmit nem értettem abból, amit mondott.

- Hé-hé-hé! - próbáltam lenyugtatni a készüléken keresztül, de nem bírtam. Azt éreztem, hogy valami nagy baj történt a fiammal, de a teljesen kiborult Anából semmit nem tudtam kihúzni. - Légyszíves nyugodj meg és próbáld elmondani, hogy mi történt. Mi van Nicoval? Hallod? Ana? - kiáltottam elkeseredetten a telefonba.

- Add ide nekem - hallottam meg egy férfi hangot a távolban, majd végre a fülemnél is. - Kimi, én Sergio Ramos vagyok, Ana egyik barátja...

- Tudom, ki vagy! - csattantam fel idegesen, mert már nem bírtam tovább. - Mi a fészkes fene történt Anával és mi van Nicoval?

- Sajnálom, hogy nekem kell ezt elmondanom, de Nicot baleset érte. Kiszaladt egy autó elé és nagyon csúnyán összetörte magát - az éteren keresztül is hallottam, ahogy Anabell még jobban zokogni kezdett.

- Mi? Mikor? Hol? Mennyire? Ugye azért jól van? - záporoztak a kérdéseim a vonal túloldalán lévőre. A mellettem állók meredt szemekkel figyelték a beszélgetésünket, miközben a szívem több ütemet kihagyott és az ebédem éppen útirányt akart változtatni bennem. Meghallottam a focista sóhaját.

- Ma délután történt. Mollyval voltak a játszótéren, amikor kitépte magát a kezéből és... Szóval megtörtént a baj.

- De ugye nem? - tettem fel félve a kérdést de nem azt a választ kaptam, amiért imádkoztam.

- Kimi, Nico hatalmas ütést kapott a fejére, kómában van és az orvosok sem tudják megmondani, hogy mikor ébred fel - halkult el Ramos hangja.

- A picsába! - ordítottam fel és öklömmel belevágtam a falba. - És Ana? - bukott ki belőlem.

- Nem viseli túl jól - sóhajtott fel újra a férfi. - Próbálta magát tartani, de mikor közölte vele az orvos, hogy nem tudja mi lesz, teljesen összetört. Ide tudsz jönni?

- Persze - vágtam rá azonnal. - A legelső géppel indulok.

- Rendben. Elküldöm a címet sms-ben.

- Oké - préseltem ki magamból a szót - és Ramos...

- Igen?

- Köszönöm - nem válaszolt, csak kinyomta a hívást.

Néhány pillanatig csak szótlanul meredtem a már elnémult készülékre.

- Kims - tette a kezét a karomra Mark aggódva. - Mi történt Nicoval?

- Balesete volt - emeltem fel a könnyektől égő szemeimet. - Elütötte egy autó, oda kell mennem! - kaptam észbe.

- De mi lesz a futammal? - pislogott rám a mérnököm ijedten.