Through Dark Secrets [H.S.]

1.rész - Hide or die

Enyhén kiizzadva és kissé akadozó légzéssel húzom meztelen testünkre a puha takarót. Nem ez az első alkalmunk, szeretek játszani a tűzzel, hiszen drága apám akármikor hazajöhet. Viszont azt számításba véve, hogy este 10 körül ér mindig haza, és akkor sem fordít túl nagy figyelmet rám, amiről nem tud, az nem fáj neki. Felpillantottam enyhén kipirosodott arcára, amint észrevette, hogy őt kémlelem, rögtön egy szívdöglesztő mosolyra húzódott a szája. Ez engem is vigyorgásra késztetett, kicsit megemelkedtem, majd megduzzadt ajkaira leheltem egy csókot. Kisöpörtem pár kósza, göndör hajszálat verejtéktől gyöngyöző homlokáról, majd mellkasára hajtottam fejemet. Pár percig néma csend telepedett közénk, e közben ütemes, még mindig gyors szívverését hallgattam. Ujjaimmal már megszokásból egyre jobban gyarapodó tetkóin vezettem végig, majd halvány rózsaszín ajkait rajzoltam körbe. Csípőjére ültem, majd karjaimat nyaka köré fonva forrtunk össze ismét egy csókban.

- Szeretlek - suttogtam ajkaiba.

- Én is bébi - vezette hatalmas, mégis puha kezét végig hátamon. A gyűrűi hidegségébe beleremegtem, ezen csak elmosolyodott. Ujjaimmal beletúrtam gesztenye barna fürtjeibe, mire egy apró nyögés hagyta el a száját. Hirtelen fordított a helyzetünkön, így én feküdtem alatta.

- Ugye tudod, hogy piszkosul nem ér, hogy egy mozdulattal el tudsz csábítani? - hajolok füléhez.

- Ezt úgy mondod, mintha nem lenne kölcsönös. - húzza fel szemöldökét. - Bár nem lehet mindenki ilyen szexi, mint én... - túr bele dús hajába.

- Ebben igaza van Mr. Styles. És az egója sem lehet senkinek akkora, mint az öné! - vetem oda neki gúnyosan.

- Ez! - emeli fel a hangját - teljesen igaz- nevet fel, ezzel előbukkannak gödröcskéi is arcán. Lehajol hozzám, majd nyakamba fúrja arcát, és azt kezdi kényeztetni. Végül még 10 perc játszadozás után az ágyban, ölébe fekszek és egy nyálas, romantikus filmet kezdünk nézni. Soha nem voltam az a lányos, sírós, romantikus típus. Inkább nézem meg a legújabb akció filmet, minthogy egy csoportnyavalygós lánnyal, egy 100-as zsepit elhasználjak egy tragikus szerelmi történeten. A sminket, ruhákat és cipőket viszont semmi pénzért nem tagadom meg magamtól.

- Na, és mikor tervezel bemutatni a szüleidnek? - fordul felém.

- Minél később. - adok egyszerű választ.

- Ha attól félsz, hogy nem bírnak, semmi aggódni valód sincs. Hiszen tudod, engem mindenki bír. - dobja oldalra lányosan haját.

- Persze- persze - bököm meg egyik gödröcskéjét. - És te mikor szeretnél bemutatni a szüleidnek?

- Ez komplikált. Tudod jól, hogy nagyon sokat utaznak. - tűr egy hajtincset fülem mögé.

- Tudom, tudom...

- De a te apád itt bankár a városban, szóval a legközelebb adandó alkalommal bemutatsz. - néz rám csillogó, smaragdzöld szemekkel. Persze bankár.. örülnék neki, ha ilyen egyszerű lenne.

- Ígérem. - nyújtottam ki a kisujjamat. Éppen végeztünk a kézfogással mikor hangokat hallottam lentről.

- Ez ő! - sikítok fel, mire befogja a számat.

- Itt van az alkalom, amiről beszéltem. - kacsint rám.

- De nem a megfelelő! - húzom fel az ágyról, majd ruháival együtt-, amiket villámgyorsasággal szedtem össze a szobakülönböző pontjaiból- a szekrény felé tuszkolom. De ő, mintha nem érzékelte volna, hogy mit mondtam, csak mohón esett ajkaimnak.

- Ha- Harry! Kérlek... E- ennek nem lesz jó vége! - lihegem a csókok között. - Most bemész oda és levegőt sem veszel, vagy neked lőttek! - utasítom, miközben a szekrényre mutatok. Ameddig ő bemászott, én magamra kaptam egy bugyit és egy felsőt, majd az ágyamba ugrottam, és telefonomat kezdtem nyomkodni. Hallottam a lépcső egyre hangosabb nyikorgását, majd látom, hogy a kilincs lenyomódik. Rápillantok apám komor képére az ajtóban, majd visszavezetem tekintetem a mobilra abban a tudatban, hogy kimegy. De nem tette. Lépteivel felém közelített, majd éreztem, ahogy besüpped az ágy mellettem.