Miután Chris a szülinapomon megkérte a kezemet elválaszthatatlanok lettünk. Másnap az első dolgom az volt, hogy elmondjam a szüleimnek, hogy mi történt. Arra vártam, hogy leordítják a fejemet. Viszont ehelyett először megdöbbentek, aztán gratuláltak. Teljes szívükből örültek nekünk, és ez olyan felszabadító volt, mint semmi más. Ha az a nap megváltoztatta az életünket, akkor ezzel a nappal sem lesz másképp.
Izgatottan néztem Chrisre, kizárva a körülöttem lévő zajt. Csak arra tudtam figyelni ahogyan a zöld szemében játékosság csillog, ahogy kimondja először a boldogító "igent". Utána pedig én is kimondtam. Kimondtuk. és most már együtt vagyunk, de úgy Istenigazából.
Sose gondoltam arra, hogy egyszer itt fogunk állni a közös lakásunkban, miközben Chris mosolyogva simogatja az egyre növekedő hasamat. Nem tudtam levenni a szememet róla. Boldog. Boldogak vagyunk, ez pedig nem is fog változni.
YOU ARE READING
Számít még? | Chris Collins&Shawn Mendes fanfic. [BEFEJEZETT]
RomanceEgy átlagosnak mondható lány élete. A középiskolai bonyodalmak után, amelyet nagyrészt a fiúk okoztak, az egyetemen sem várnak rá szebb napok. Bár az első pár nap jól keződött, mivel feltűnt egy régi barátnője. Aztán az egyetem ébresztette rá, hogy...
![Számít még? | Chris Collins&Shawn Mendes fanfic. [BEFEJEZETT]](https://img.wattpad.com/cover/57289244-64-k349724.jpg)