𝓌𝒶𝓎 𝑜𝓊𝓉 𝑜𝒻 𝓉𝒽𝑒 𝒹𝒶𝓇𝓀. /𝓀𝒾ú𝓉 𝒶 𝓈ö𝓉é𝓉𝒷ő𝓁/

~11.~

11:28
Szia Matt. Ne haragudj rám kérlek. Nem bántottál meg, egyszerűen ez is csak egy bonyolult eset velem kapcsolatban. Most egy jó ideig nem lóghatunk vagy beszélhetünk. De ígérem hamarosan megmagyarázok mindent. Sajnálom..

Matt nem hiszi el az olvasott szavakat. Nem beszélhetnek? És mégis miért?
Elhatározza hogy nem ír többet a fiúnak, inkább megkérdezi hétfőn.

~.~

-sziasztok elmentem- szalad le az emeletről, és már az ajtóban áll amikor az anyja megállítja.

-Matt.. figyelj csak. Tudom hogy nem szoktál nekem elmondani sokmindent de.. ugye tudod, hogy bármit elmondhatsz?- Matt értetlenül néz a nőre, és visszafordul.

-ez most hogy jön ide?- hagyja figyelmen kívül azt, hogy a nő választ vár.

-csak. Aggódom érted. Alig vagy itthon, furán viselkedsz..- motyogja de a fia szemébe alig bír nézni.

-amióta ideköltöztünk így viselkedek- vágja oda. -mennem kell- és azzal otthagyja a nőt, aki csak csalódott, de mégis meglepődött arccal néz utána.

Ez való igaz. Amióta Linn és Aaron összeköltözött -vele együtt ugye- azóta teljesen megváltozott a stílusa, az életképe. Eleinte minden rendben volt, bár Matt kicsinek sem akarta elfogadni hogy lett egy nevelőapja. De amikor az anyja terhes lett az első közös gyerekükkel ő megszűnt létezni és ezt ha akarja sem tudja visszacsinálni a két szülő.

Fülhallgatóval a fülében és cigivel a szájában baktat az iskola felé, de elszomorodik ahogy a kereszteződéshez ér tudván, hogy nem fog összefutni a kisebbel. Sóhajtva teszi meg azt a maradék pár lépést, majd útja egyenesen a terembe vezet. Ismét hétfő, ami azt jelenti, hogy első órájuk osztályfőnöki. Beül a szokásos helyére, és csak remélni tudja hogy Onyx mellé ül.
Matt elfoglalja magát a telefonjával amíg be nem csengetnek, de a szokásos hangoskodás hirtelen abbamarad még a becsengő előtt. Felnéz a telefonjából és szembesül azzal, hogy Onyx-ba egy lány karol és nevetve jönnek a terembe. Életében nem látta még a csajt de muszáj bevallania hogy kurva szép. Onyx-nál majdnem egy fejjel kisebb, szőke hosszú haja van és nagyon elegánsan öltözködik. Azonban ami azonnal megfogja az Onyx kinézete. A fiú beállította a haját, fekete szűk vászon nadrágot visel, valamint egy hosszú ujjú fekete inget, melyet nem gombolt végig és az ujjai is fel vannak tűrve. Bal csuklóján egy valószínűleg több ezer dolláros karóra pihen, az újjit pedig ezüst gyűrűk díszítik, de kurva jól néznek ki rajta. Soha nem látta még órát vagy gyűrűt viselni, és ha tehetné most azonnal odamenne hozzá hogy megdicsérje a kinézetét.
Nagyon meg kell erőltetnie magát, hogy a vér a fejébe maradjon más helyett.
Végig nézi, hogy bemutatja az ismeretlen lányt a barátainak, majd helyet foglalnak a középső, hátsó üres padban. Onyx vet rá egy pillantást, mely azt sugallja "sajnálom" de lehet hogy ezt is csak beképzeli.

-jólvan gyerekek csendesedjetek- Mr. Word belép a terembe, majd egy köteg papírt dob az asztalára. -először is.- csapja össze a tenyereit -biztosan észrevettétek, hogy lett egy új osztálytársatok. Kérlek gyere ki és mutatkozz be- kiinvitálja a lányt, aki kisétál miután Onyx bíztatóan a karjára simított. Matt idegesen keresztbe fűzi a kezeit, nem rest bevallani magának hogy féltékeny a lányra.

-sziasztok. Kayla vagyok, 16 éves és a bátyámmal  valamint az édesapámmal költöztünk ide pár napja. Nem is tudom mit mondhatnék még- kuncog fel idegesítően, de Onyx meglehetősen jót szórakozik tőle nem messze. -óh és igen. Onyx a párom. Velük szembe költöztünk és ő mutatta meg nekem a környéket. Első látásra szerelem volt.- áradozik. Az osztályból néhányan kórusban elejtenek egy "aahw-t" de Matt csak megforgatja a szemét. -azt hiszem ennyi. Majd szünetbe nyugodtan gyertek és kérdezzetek ha érdekel valami- az osztályfőnökre néz, majd amint megkapta az engedélyt, visszamegy a barátja mellé. Amint Kayla visszaül Onyx mellé, a fiú súg neki valamit, majd mindketten halkan elnevezik magukat.